Fotó: A szerző felvétele
2009. június 24., 09:312009. június 24., 09:31
„A kormány rossz döntése az átalányadó bevezetéséről elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat érinti hátrányosan. A megszüntetett vagy felfüggesztett cégek többsége kevés alkalmazottat foglalkoztatott, de eltartotta a tulajdonos családját. Az ilyen típusú vállalkozások képezik a gazdaság jelentős részét, válság idején ezeket támogatni, nem hátráltatni kell” – részletezte Herman Rosner. A kamaraelnök szerint ha megszűnnek a munkahelyek, az emberek munkanélküli-segélyért folyamodnak, aki teheti, nyugdíjba vonul, tehát nő az állami teherviselés. A szakember egyúttal arra is emlékeztetett, hogy az átalányadó bevezetését a nép ügyvédje is törvénytelennek ítélte.
Herman Rosner egyúttal sajátos javaslattal rukkolt elő. Úgy véli, az átalányadó helyett azokat a milliomosokat kellene megadózni, akik a magánosításból gazdagodtak meg, de nem teljesítették a privatizáció során vállalt kötelezettségeket. „Országos szinten több ezer vállalat került magánkézbe. A privatizáció célja az volt, hogy az új tulajdonos befektessen, majd úgy gazdálkodjon, hogy nyereségessé tegye a vállalatot” – ecsetelte álláspontját.
Hozzátette: Kovászna megyében csak a Secuiana nadrággyár, a Covalact tejgyár és a bibarcfalvi ásványvízpalackozó magánosítása volt sikeres. A legtöbb esetben a vállalkozók csődbe juttatták a magánosított gyárakat, munkanélküliek ezreit varrták az állam nyakába, és soha nem fizettek részesedést a kisrészvényeseknek, részletezte Rosner, aki szerint most, a válság idején ezek a kis pénzek is nagy segítséget jelentenének, és az államkasszát is gazdagítaná a részesedés után befizetett adó.
„A magánosított vállalatok tulajdonosainak nagy része szerepel az ország milliomosainak a listáján, hiszen hatalmas vagyont kaptak potom pénzért az államtól. Ezeknek a milliomosoknak az ingó és ingatlan vagyonát kell felbecsülni, és egy meghatározott kulccsal megadózni – javasolja a közgazdász. – Ha a tönkretett magánosított vállalatokból meggazdagodott üzletemberek eladják a helikoptereiket és a luxusautóikat, befizethetik az adót. Így a válságban az államnak nem kell a kis- és közepes vállalkozásokat csődbe vinnie.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok