Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az Európai Unióban bejelentett veszélyes termékek többsége az úgynevezett harmadik országokból származik, a legnagyobb részük, 53 százalékuk Kínából – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett jelentéséből.
2018. március 12., 15:012018. március 12., 15:01
A friss helyzetértékelés szerint a nemzeti hatóságok tavaly fokozott mértékben használták a riasztási rendszert, amelyben több mint kétezer, veszélyes termékekre vonatkozó figyelmeztetést tettek közzé.
A forgalomból kivont termékek listáját a játékok (29 százalék), a gépjárművek (20 százalék) és a ruházati, textil- és divatárucikkek (12 százalék) vezették – közölte az MTI.
A piacról eltávolított veszélyes termékek többsége az Európai Unión kívülről érkezett. Az első számú származási állam továbbra is Kína, a riasztások aránya 2016-hoz hasonlóan tavaly is 53 százalék volt, vagyis stabil maradt. Az európai termékek a bejelentések 26 százalékáért voltak felelősek.
Mint rámutattak, a fogyasztók egyre gyakrabban vásárolnak közvetlenül harmadik országokból, de ilyen esetekben is biztosítani kell, hogy a termékek megfeleljenek az uniós biztonsági előírásoknak, ahogyan az online platformokon értékesített áruk esetében is.
„Az európai fogyasztóvédelmi szabályok garantálják, hogy az EU-ban kizárólag biztonságos árukat értékesíthessenek. A riasztási rendszer segítségével a hatóságok szükség esetén gyorsan beavatkozhatnak, és eltávolíthatják a balesetveszélyes termékeket. A rendszer jó példával szolgál a fogyasztóvédelmi szabályok hatékony érvényesítésére. Sok más területen azonban még javítanunk kell a jogérvényesítést, és biztosítanunk kell, hogy a fogyasztók élhessenek jogaikkal” – hangsúlyozta Vera Jourová fogyasztópolitikáért is felelős uniós biztos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!