Kolozsváron is egyre gyakrabban láthatunk ázsiai vendégmunkásokat
Fotó: Kiss Judit
Mivel a hazai munkaerő elvándorlása továbbra is hátrányosan érinti a romániai vállalatokat, a cégek továbbra is képzett és képzetlen munkaerőt „importálnak” más országokból. A rossz élet- és munkakörülmények miatt egyre nagyobb számban vándorolnak keletről nyugatra az olyan országokból, mint Nepál, Srí Lanka, India, Banglades és a Fülöp-szigetek, az ottani bérekhez mérten pedig Romániában is jó kereset várja őket. Tény ugyanakkor, hogy nagyon sokan már az első adódó alkalommal tovább is állnak egy még jobb élet és fizetés reményében nyugatabbra.
2023. május 16., 17:092023. május 16., 17:09
2023. május 16., 17:132023. május 16., 17:13
A tavalyhoz hasonlóan 100 ezer, az Európai Unión kívülről érkező külföldi állampolgár dolgozhat Romániában, a vállalatok pedig élnek is a lehetőséggel, mivel a gazdaság számos ágazatában – többek között az építőiparban és a vendéglátásban – is munkaerőhiány jellemző. Sokakat meg is lepett, hogy a bukaresti kormány idénre is 100 ezerben határozta meg a létszámot, a versenyszféra képviselői tavaly novemberben a Wall-street.ro portálnak úgy nyilatkoztak, hogy 130 ezres keretre számítanak.
A gazdasági portál friss elemzése szerint a román kormány nem akarja, vagy legalábbis nem vállalja a felelősséget azokért az esetleges társadalmi feszültségekért, amelyeket egy küszöbön álló gazdasági válság kapcsán a külföldi vendégmunkások még nagyobb beáramlása okozhat.
A munkaügyi felügyelőség adatai szerint 2023. április 20-áig 120 165 külföldi munkavállaló érkezett Romániába, bár tény, hogy a Wall-street által közölt listán egyaránt szerepelnek az uniós, illetve az EU-n kívüli országokból érkezettek.
A negyedik helyen az úgynevezett hontalan személyek állnak, számuk 8282. (A nemzetközi jogban hontalan személy alatt olyan személyt értünk, akit egy állam sem tart saját joga szerint állampolgárának.) A háború sújtotta Ukrajnából érkezők közül 7765-en vállaltak munkát Romániában április 20-áig. A top 10-be befértek még a moldovai köztársaságbeli (7487), az indiai (7435), a bangladesi (5239), az olasz (3695) és a kínai (3228) munkavállalók.
Kétezresnél nagyobb közösséget alkotnak még a pakisztániak, valamint a Fülöp-szigetekiek is.
A 20-as listán megtaláljuk még Németországot (1433), Egyiptomot (1428), egy, az elemzésben Arab köztársaságként említett, nem létező entitást (1405), valamint Franciaországot (1305).
Románia gazdasága folyamatosan bővült az elmúlt évtizedben, és hamarosan oda jut, mint Olaszország a hetvenes években: az elvándorlók országából a bevándorlók országává válik – olvasható a The Economist című neves brit újság riportjában.
Ami azokat a területeket illeti, ahol a külföldi vendégmunkások dolgoztak/dolgoznak, talán nem meglepő, hogy
A 2023. április 23-áig Romániába érkezett külföldi munkaerő 12,58 százaléka az építőiparban, 9,23 százaléka pedig a HoReCa-ágazatban talált állást az elemzés szerint.
A Gyergyóditróban alkalmazott Srí Lanka-i pékek története bejárta a világsajtót, film témájául is szolgált
Fotó: Beliczay László
A negyedik helyen a sütőipar (2747), az ötödiken pedig a kiskereskedelem (2267) áll. De sokan vállaltak munkát a szolgáltatói szektor különböző szakterületein, szállodákban, autóipari üzemekben, és számottevő a tanácsadóként tevékenykedők száma is.
Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
A vendégmunkások területi megoszlása sem meglepő. A munkaügyi felügyelőség adatai szerint 2023. április 20-áig 41 130 külföldi állampolgárnak volt aktív munkaszerződése Bukarestben, ami az országba érkezett külföldi munkavállalók 34,23 százalékát jelenti. A legtöbben Nepálból (6143), Törökországból (3924), Ukrajnából (3416) és Srí Lankáról (3265) érkeztek.
Az elemzés aláhúzza: a korábbi évekhez képest a munkaerőigény növekedésének lehetünk szemtanúi, de a tapasztalatok azt is mutatják, hogy egyre alaposabban kell tájékoztatni a romániai vállalkozókat arról, hogy milyen alapfeltételeket kell nyújtaniuk a külföldről hozott munkaerőnek.
Az építőiparban dolgozik a legtöbb vendégmunkás
Fotó: Pixabay.com
„Mind a munkavállaló, mind a munkáltató vállal bizonyos feltételeket, amelyekért közvetlenül felelősek, és ezek be nem tartása esetén a törvény előtt felelősségre vonhatják őket. A romániai munkáltatók számára gyakran kényes kérdés a túlórák kifizetése” – mutatott rá Yosef Gavriel Peisakh, a Work From Asia munkaerő-közvetítő ügynökség vezérigazgatója.
Mint ismeretes, a hivatalos statisztikák szerint 2022-ben 100 000 külföldi munkavállalót fogadtak be, körülbelül annyit, mint amennyit Románia 2010 és 2021 között, 11 év alatt, és a 2021-es kvóta dupláját. 2020-ban és 2019-ben évente 30 000 külföldi munkavállalót engedtek be a munkaerőpiacra. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy sokan közülük az első adódó alkalommal, illegálisan tovább állnak valamely nyugat-európai országba, ahol jobb béreket remélnek. Sokan viszont a határon sem jutnak át, és a nyugati jobb élet helyet a romániai hatóságok által lefolytatott büntetőeljárásban lesz részük.
Románia szeptemberig több mint 15 ezer bangladesi állampolgárnak ad ki vízumot, de „egy kicsit elégedetlen”, mert az országba dolgozni érkező bangladesieknek még a 10 százaléka sem maradt az országban – idézte a Profit.ro a bangladesi külügyminisztert.
Erdély-szerte egyre több távol-keleti vendégmunkással találkozunk, akikről azonban mára kiderült, hogy hetvenöt százalékukkal elégedetlenek a vállalkozók. Összeállításunkban Kolozsváron dolgozó nepáli vendégmunkásokat is megszólaltattunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!