Autonómiaalapú területfejlesztés

A kolozsvári Belvedere szállodában rendezett üzletember-találkozó első napján közel 150 vállalkozó kísérte figyelemmel az előadókat, közöttük Borbély Lászlót, Románia középítkezési és területfejlesztési miniszterét. A lehető legrangosabb előadóként konferálta fel Csinta Samu, a Krónika felelős szerkesztője az első felszólalót, Széles Gábort, a magyarországi Videoton Holding Rt. elnökét, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét. A villamosmérnöki és menedzseri végzettségű vállalkozó előadásában a nemzetközi tőke fontosságát hangsúlyozta az egyes országok gazdaságában, külön kitérve a magyarországi sajátságos helyzetre. N Folytatás a 12. oldalon

Befektetési BooM IV. – konferencia az ingatlanfejlesztési és építőipari lehetőségekről

Területfejlesztés autonómiaalapon

Folytatás az 1. oldalról n „Külföldi tőke nélkül a volt kommunista államok átállása sokkal nehezebb lenne” – szögezte le Széles. Kijelentését azzal illusztrálta, hogy a kilencvenes évek elején még az Ausztriába utazó magyar polgárnak meglepődve kellett felfedeznie, hogy a határon átlépve már nem sárosak, porosak az utak, s talán még a füvet is másképp nyírják. Ám, mint mondta, ma már nincs minőségi különbség a két ország között. Fontosnak tartotta viszont kiemelni, hogy hasonló, de negatív meglepetéssel szembesült, amikor Romániába átérve „rozsdahegyek, elhagyott, lerobbant gyárak” fogadták. Azonban bizakodva tette hozzá: előbb-utóbb biztosan el fognak tűnni. A külföldi tőke beáramlását egy ország fejlődésében fontos szerepet játszó faktorként kell kezelni, hangsúlyozta Széles Gábor. Nem mindegy azonban, hogy a beruházó milyen tervekkel érkezik. A kilencvenes évek elején Magyarországra az olcsó munkaerő vonzotta a nagy multinacionális cégeket, ezek azonban csupán összeszerelési munkát bíztak a magyarországiakra, majd a kínai munkaerőpiac előnyei miatt nemsokára tovább is álltak. Mára két típusú külföldi vállalkozás maradt Magyarországon: az ismert világmárkák, mint a Siemens vagy a Philips – amelyek telephelyeket működtetnek a szomszédos államban –, illetve a „szerződéses manufaktóra”  típusú vállalkozások, amelyek már létező magyarországi vállalatokkal gyártatnak alkatrészeket termékeikhez.

Kevés, de jó ötlet kell
Az építőiparra áttérve a Videoton-vezér a logisztikai központok fontosságát emelte ki. Mint elmondta, Romániának is fontosak lehetnek ezek a létesítmények, hisz balkáni viszonylatban tranzitországnak számít. Széles szerint nemcsak a tőkebefektetések megszerzése, de azok megtartása is fontos. „A fejlődés bizonyos fokán rá kell jönni: ha egy ország nem tud nyereséges projekteket felmutatni, nem marad vonzó” – fejtette ki. Szerinte csupán egy-két olyan ötlettel kellene előrukkolni, amely felkelti a külföldi vállalkozók érdeklődését, példaként újra Ausztriát emelve ki, amely turizmusa által vált vonzó célországgá befektetői szempontból.
Az uniós csatlakozás utáni lényegi változásokról szólva fontosnak tartotta kiemelni, hogy 2007 január elsejét követően már kevésbé lehet kozmetikázni a statisztikákat – Magyarország is ilyen problémákkal küzd. „Ha megnézzük Magyarország fejlődését az elmúlt öt évben, látható, hogy a bruttó hazai termék, a GDP növekedése 4-5 százalékos. Az ország hitelállománya pedig jóindulattal is csak átlag 6-7 százalékos a GDP-hez viszonyítva. Tartok attól, hogy a volt kommunista országok nem tudtak úgy integrálódni, hogy tartós növekedési pályára álljanak. Magyarország számára is hosszú folyamat lesz a teljes integráció” – összegzett a Videoton Holding Rt. elnöke.

Csökkenő lendület
Az ipari parkok jövőjéről beszélt Ambrus Ádám, a romániai Nervia Kft. igazgatója. Tájékoztatása szerint az ipari parkok építési lendülete mára jelentősen csökkent: míg 2002-ben kilenc park létesült, az új parkok száma ötre esett vissza 2005-ben. Ez annak tulajdonítható, hogy egyre csökken a különböző állami támogatások mértéke, 2007-től várhatóan csak a strukturális alapok jelentik az egyetlen támogatási forrást. „Összesen 31 ipari park működik az országban, azonban mindössze négyet töltöttek be teljesen a különböző vállalatok” – tette hozzá.
Ambrus Ádám úgy véli, a külföldi befektetők biztonságban érzik magukat az ipari parkokban. A biztonságérzetet a jogi keret és a megfelelő infrastruktúra növeli. “Ezért, a külföldi befektető első kérdése, hogy vannak-e ipari parkok?” – magyarázta az igazgató, aki egy Kolozsvár határában létesítendő ipari park építési munkálatai beindítását jelentette be.

Térfoglalás
“Kié itt a tér?” – ezzel a címmel tartott előadást Borbély László középítkezési és területfejlesztési miniszter. Fontosnak tartotta, hogy felvállalták a területfejlesztési irányelvek megfogalmazását, így településekre lebontva tudnak prioritáskoat meghatározni. “Következésképp nemcsak attól függ a település jövője, hogy a minisztériumban ki veri jobban az asztalt” – fogalmazott Borbély, aki – a rendezvény címére utalva – kiemelte: a reptérhálózat terén valóságos boom várható. A következő évtől ugyanis Romániának liberalizálnia kell a légterét, az országot pedig ellepik az olcsó utat kínáló fapados légitársaságok. Borbély sajnálatosnak nevezte, hogy Romániában még nem honosodott meg a regionális felfogás. Ezért a fejlesztési régiók nem működőképesek, nincsenek regionális projektek.
A miniszter előadása alatt a kivetítőn jelentek meg az előadás zárógondolatai. Ezek szerint a magyarok által is lakott területek fejlesztésének összehangolt stratégiája most már lehetséges. A területfejlesztés az autonómia-elképzelések alapja lehet a területiség tudományos és gazdasági kezelése révén. Ezt lehet most megjeleníteni az országos fejlesztési tervekben. A minisztériumi összehangolás ugyanakkor nem csak nemzetstratégiai szükségesség, hanem értékteremtő potenciál is. Erre az Unió csakis rábólinthat, tekintve, hogy megfelel az uniós fejlesztési terveknek.

Bálint B. Eszter, Kelemen Tamás