Hirdetés

Autonómiaalapú területfejlesztés

•  Fotó: Ifj. Haáz Sándor

Fotó: Ifj. Haáz Sándor

Befektetési BooM IV. – Krónika-konferencia az ingatlanfejlesztési és építőipari lehetőségekről. Az ingatlanfejlesztésben és építőiparban szerzett konkrét tapasztalatok átadását igyekezett elősegíteni a Krónika napilap, valamint a budapesti Magyar Hírlap és a Heart Communications közös szervezésében rendezett Befektetési BooM IV. elnevezésű román-magyar üzleti konferencia. A téma kiválasztásakor a szervezők arra próbáltak koncentrálni, hogy az uniós csatlakozás küszöbén álló Romániában melyik lehet a gazdasági élet legtöbbeket érdeklő szegmense. Így esett a választás az ingatlanfejlesztésre és építőiparra, az ezekben az iparágakban kínálkozó esélyekre és kihívásokra.

Gazda Árpád

2006. november 24., 00:002006. november 24., 00:00

A kolozsvári Belvedere szállodában rendezett üzletember-találkozó első napján közel 150 vállalkozó kísérte figyelemmel az előadókat, közöttük Borbély Lászlót, Románia középítkezési és területfejlesztési miniszterét. A lehető legrangosabb előadóként konferálta fel Csinta Samu, a Krónika felelős szerkesztője az első felszólalót, Széles Gábort, a magyarországi Videoton Holding Rt. elnökét, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét. A villamosmérnöki és menedzseri végzettségű vállalkozó előadásában a nemzetközi tőke fontosságát hangsúlyozta az egyes országok gazdaságában, külön kitérve a magyarországi sajátságos helyzetre. N Folytatás a 12. oldalon

Befektetési BooM IV. – konferencia az ingatlanfejlesztési és építőipari lehetőségekről

Területfejlesztés autonómiaalapon

Folytatás az 1. oldalról n „Külföldi tőke nélkül a volt kommunista államok átállása sokkal nehezebb lenne” – szögezte le Széles. Kijelentését azzal illusztrálta, hogy a kilencvenes évek elején még az Ausztriába utazó magyar polgárnak meglepődve kellett felfedeznie, hogy a határon átlépve már nem sárosak, porosak az utak, s talán még a füvet is másképp nyírják. Ám, mint mondta, ma már nincs minőségi különbség a két ország között. Fontosnak tartotta viszont kiemelni, hogy hasonló, de negatív meglepetéssel szembesült, amikor Romániába átérve „rozsdahegyek, elhagyott, lerobbant gyárak” fogadták. Azonban bizakodva tette hozzá: előbb-utóbb biztosan el fognak tűnni. A külföldi tőke beáramlását egy ország fejlődésében fontos szerepet játszó faktorként kell kezelni, hangsúlyozta Széles Gábor. Nem mindegy azonban, hogy a beruházó milyen tervekkel érkezik. A kilencvenes évek elején Magyarországra az olcsó munkaerő vonzotta a nagy multinacionális cégeket, ezek azonban csupán összeszerelési munkát bíztak a magyarországiakra, majd a kínai munkaerőpiac előnyei miatt nemsokára tovább is álltak. Mára két típusú külföldi vállalkozás maradt Magyarországon: az ismert világmárkák, mint a Siemens vagy a Philips – amelyek telephelyeket működtetnek a szomszédos államban –, illetve a „szerződéses manufaktóra”  típusú vállalkozások, amelyek már létező magyarországi vállalatokkal gyártatnak alkatrészeket termékeikhez.

Kevés, de jó ötlet kell
Az építőiparra áttérve a Videoton-vezér a logisztikai központok fontosságát emelte ki. Mint elmondta, Romániának is fontosak lehetnek ezek a létesítmények, hisz balkáni viszonylatban tranzitországnak számít. Széles szerint nemcsak a tőkebefektetések megszerzése, de azok megtartása is fontos. „A fejlődés bizonyos fokán rá kell jönni: ha egy ország nem tud nyereséges projekteket felmutatni, nem marad vonzó” – fejtette ki. Szerinte csupán egy-két olyan ötlettel kellene előrukkolni, amely felkelti a külföldi vállalkozók érdeklődését, példaként újra Ausztriát emelve ki, amely turizmusa által vált vonzó célországgá befektetői szempontból.
Az uniós csatlakozás utáni lényegi változásokról szólva fontosnak tartotta kiemelni, hogy 2007 január elsejét követően már kevésbé lehet kozmetikázni a statisztikákat – Magyarország is ilyen problémákkal küzd. „Ha megnézzük Magyarország fejlődését az elmúlt öt évben, látható, hogy a bruttó hazai termék, a GDP növekedése 4-5 százalékos. Az ország hitelállománya pedig jóindulattal is csak átlag 6-7 százalékos a GDP-hez viszonyítva. Tartok attól, hogy a volt kommunista országok nem tudtak úgy integrálódni, hogy tartós növekedési pályára álljanak. Magyarország számára is hosszú folyamat lesz a teljes integráció” – összegzett a Videoton Holding Rt. elnöke.

Csökkenő lendület
Az ipari parkok jövőjéről beszélt Ambrus Ádám, a romániai Nervia Kft. igazgatója. Tájékoztatása szerint az ipari parkok építési lendülete mára jelentősen csökkent: míg 2002-ben kilenc park létesült, az új parkok száma ötre esett vissza 2005-ben. Ez annak tulajdonítható, hogy egyre csökken a különböző állami támogatások mértéke, 2007-től várhatóan csak a strukturális alapok jelentik az egyetlen támogatási forrást. „Összesen 31 ipari park működik az országban, azonban mindössze négyet töltöttek be teljesen a különböző vállalatok” – tette hozzá.
Ambrus Ádám úgy véli, a külföldi befektetők biztonságban érzik magukat az ipari parkokban. A biztonságérzetet a jogi keret és a megfelelő infrastruktúra növeli. “Ezért, a külföldi befektető első kérdése, hogy vannak-e ipari parkok?” – magyarázta az igazgató, aki egy Kolozsvár határában létesítendő ipari park építési munkálatai beindítását jelentette be.

Térfoglalás
“Kié itt a tér?” – ezzel a címmel tartott előadást Borbély László középítkezési és területfejlesztési miniszter. Fontosnak tartotta, hogy felvállalták a területfejlesztési irányelvek megfogalmazását, így településekre lebontva tudnak prioritáskoat meghatározni. “Következésképp nemcsak attól függ a település jövője, hogy a minisztériumban ki veri jobban az asztalt” – fogalmazott Borbély, aki – a rendezvény címére utalva – kiemelte: a reptérhálózat terén valóságos boom várható. A következő évtől ugyanis Romániának liberalizálnia kell a légterét, az országot pedig ellepik az olcsó utat kínáló fapados légitársaságok. Borbély sajnálatosnak nevezte, hogy Romániában még nem honosodott meg a regionális felfogás. Ezért a fejlesztési régiók nem működőképesek, nincsenek regionális projektek.
A miniszter előadása alatt a kivetítőn jelentek meg az előadás zárógondolatai. Ezek szerint a magyarok által is lakott területek fejlesztésének összehangolt stratégiája most már lehetséges. A területfejlesztés az autonómia-elképzelések alapja lehet a területiség tudományos és gazdasági kezelése révén. Ezt lehet most megjeleníteni az országos fejlesztési tervekben. A minisztériumi összehangolás ugyanakkor nem csak nemzetstratégiai szükségesség, hanem értékteremtő potenciál is. Erre az Unió csakis rábólinthat, tekintve, hogy megfelel az uniós fejlesztési terveknek.

Bálint B. Eszter, Kelemen Tamás
Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?

Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?
2026. június 23., kedd

PNRR: Brüsszel 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának

Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.

PNRR: Brüsszel 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának
2026. június 23., kedd

Elhárult az utolsó akadály is: hazai kézbe kerülhet a Carrefour romániai üzletlánca

A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.

Elhárult az utolsó akadály is: hazai kézbe kerülhet a Carrefour romániai üzletlánca
Hirdetés
2026. június 22., hétfő

Csak Romániában drágult májusban a gázolaj EU-s összevetésben

Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.

Csak Romániában drágult májusban a gázolaj EU-s összevetésben
2026. június 21., vasárnap

Lehet, hogy valójában görög a görögdinnye, nem pedig a „márkanévvé” vált olténiai településen termett

Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.

Lehet, hogy valójában görög a görögdinnye, nem pedig a „márkanévvé” vált olténiai településen termett
2026. június 21., vasárnap

Tovább nőtt a különleges nyugdíjban részesülők száma

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.

Tovább nőtt a különleges nyugdíjban részesülők száma
Hirdetés
2026. június 21., vasárnap

Jelentősen megnőtt Románia földgázimportja

Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.

Jelentősen megnőtt Románia földgázimportja
2026. június 20., szombat

Hiába tudja fedezni a napenergia a déli órákban a fogyasztás 70 százalékát, nem lesz attól olcsóbb az áram

Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.

Hiába tudja fedezni a napenergia a déli órákban a fogyasztás 70 százalékát, nem lesz attól olcsóbb az áram
2026. június 19., péntek

Gazdagok és nagyon szegények: hogy áll Erdély a GDP-versenyben?

Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.

Gazdagok és nagyon szegények: hogy áll Erdély a GDP-versenyben?
Hirdetés
Hirdetés