2008. szeptember 24., 00:002008. szeptember 24., 00:00
A Brüsszelben tegnap nyilvánosságra hozott elemzés – amelyet a szénpiaci tanulmányokra szakosodott New Carbon Finance intézet állított össze – Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Németországban vizsgálta az energiapiaci liberalizáció és az uniós kibocsátáscsere rendszerének hatását az árakra hosszú távon, a 2012 utáni időszakban, amikortól újabb változásokat terveznek az EU-rendszerben.
Németországban bevált
Megállapították egyebek között, hogy a jelenlegi ingyenes elosztási rendszert működtető, liberalizált piacon, azaz Németországban jelentős profitot jelent az energiacégeknek, mert a szennyezési kvóták értékét akkor is beszámítják az árba, ha azokhoz ingyenesen jutnak hozzá. Lengyelországban, ahol tavaly brüsszeli nyomásra ugyancsak felhagytak az árampiac állami védelmezésével, idén már hasonló törekvések figyelhetők meg a tanulmány szerint. A szerzők úgy vélik, hogy 2013-ra a magyar és a cseh energiapiac is „valószínűleg kellőképpen versenyképes” lesz ahhoz, hogy az árak egyebek között a szennyezési kvóták értékét is tükrözzék, ráadásul azon kvótamennyiségét is, amely a termelőknek semmibe sem kerül.
Mindezekből az elemzők azt a következtetést vonják le, hogy ha szakítanak az ingyenes kvótakiosztással, és a teljes kibocsátási mennyiséget eladásra kínálják, az jóval kisebb áremelkedést jelentene, mint amekkora „egyes iparági vagy kormányzati tanulmányokban szerepel”.
Aukció, a hiányzó láncszem
Az EU 2013-tól tervezi bevezetni a kvóták 100 százalékos aukciós rendszerét, de erről egyelőre vita van a tagállamok között. A WWF egyik szóvivője, Sanjeev Kumar a tanulmányt úgy kommentálta: „az ingyenes kiosztás vagy az aukció végső soron abba a dilemmába megy át, hogy a pénzt az energiacégek kasszáiba irányítják, vagy az európai és fejlődő világbeli klímavédelmi intézkedésekbe”.
Az Európai Unióban a szénalapú kibocsátás az összes szennyezésnek még mindig a 20 százalékát teszi ki, és a most vizsgált országok azok közé tartoznak, amelyek a legnagyobb arányban termelnek áramot szénből – emlékeztet a WWF. A szervezet szerint az aukció jelentené a hiányzó láncszemet, amely összekötné a szennyezést megfizettetni kívánó kvótarendszert a termelőkre nehezedő költségteherrel, amelynek súlya alatt kénytelenek lennének cselekedni.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Háromszáz alkalmazottat bocsát el Romániában a szerencsejáték-szervező és sportfogadási cég, a Betfair – írja az Economedia.ro.
A kötelező magánnyugdíj-megtakarítások biztonságban vannak – jelentette ki szerdán Luca Niculescu.
Látogatottsági adatok