2008. szeptember 24., 00:002008. szeptember 24., 00:00
A Brüsszelben tegnap nyilvánosságra hozott elemzés – amelyet a szénpiaci tanulmányokra szakosodott New Carbon Finance intézet állított össze – Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Németországban vizsgálta az energiapiaci liberalizáció és az uniós kibocsátáscsere rendszerének hatását az árakra hosszú távon, a 2012 utáni időszakban, amikortól újabb változásokat terveznek az EU-rendszerben.
Németországban bevált
Megállapították egyebek között, hogy a jelenlegi ingyenes elosztási rendszert működtető, liberalizált piacon, azaz Németországban jelentős profitot jelent az energiacégeknek, mert a szennyezési kvóták értékét akkor is beszámítják az árba, ha azokhoz ingyenesen jutnak hozzá. Lengyelországban, ahol tavaly brüsszeli nyomásra ugyancsak felhagytak az árampiac állami védelmezésével, idén már hasonló törekvések figyelhetők meg a tanulmány szerint. A szerzők úgy vélik, hogy 2013-ra a magyar és a cseh energiapiac is „valószínűleg kellőképpen versenyképes” lesz ahhoz, hogy az árak egyebek között a szennyezési kvóták értékét is tükrözzék, ráadásul azon kvótamennyiségét is, amely a termelőknek semmibe sem kerül.
Mindezekből az elemzők azt a következtetést vonják le, hogy ha szakítanak az ingyenes kvótakiosztással, és a teljes kibocsátási mennyiséget eladásra kínálják, az jóval kisebb áremelkedést jelentene, mint amekkora „egyes iparági vagy kormányzati tanulmányokban szerepel”.
Aukció, a hiányzó láncszem
Az EU 2013-tól tervezi bevezetni a kvóták 100 százalékos aukciós rendszerét, de erről egyelőre vita van a tagállamok között. A WWF egyik szóvivője, Sanjeev Kumar a tanulmányt úgy kommentálta: „az ingyenes kiosztás vagy az aukció végső soron abba a dilemmába megy át, hogy a pénzt az energiacégek kasszáiba irányítják, vagy az európai és fejlődő világbeli klímavédelmi intézkedésekbe”.
Az Európai Unióban a szénalapú kibocsátás az összes szennyezésnek még mindig a 20 százalékát teszi ki, és a most vizsgált országok azok közé tartoznak, amelyek a legnagyobb arányban termelnek áramot szénből – emlékeztet a WWF. A szervezet szerint az aukció jelentené a hiányzó láncszemet, amely összekötné a szennyezést megfizettetni kívánó kvótarendszert a termelőkre nehezedő költségteherrel, amelynek súlya alatt kénytelenek lennének cselekedni.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok