Számos probléma nehezíti a romániai vállalkozók életét
Fotó: Pixabay.com
Nem túl vállalkozóbarát ország Románia, legalábbis az Európai Bizottság friss felmérése szerint. Az üzleti szféra képviselői szerint túl gyakran változnak a törvények, rossz az infrastruktúra, bonyolult az ügyintézés, ráadásul továbbra is elterjedt jelenség a korrupció.
2019. december 11., 08:392019. december 11., 08:39
2019. december 11., 08:412019. december 11., 08:41
Gyakran változó jogszabályi környezetre, nem megfelelő infrastruktúrára, bürokráciára és korrupcióra panaszkodnak a leginkább a Romániában tevékenykedő cégek – derül ki az Európai Bizottság által közzétett, az európai üzleti szférának a korrupcióhoz való viszonyulását górcső alá vevő felméréséből.
Romániában jóval magasabb, 89 százalékos viszont ez az arány, de amúgy az üzleti szféra nem a korrupciót tekinti a legnagyobb problémának, ami akadályozza a boldogulását. A megkérdezett vállalkozók 96 százaléka sérelmezte azt, hogy túl gyorsan változnak a politikák és jogszabályok, 93 százalék a nem megfelelő infrastruktúrára panaszkodott, s 89 százalék mondta azt, hogy túl bonyolult az ügyintézés.
A korrupció a negyedik a problémák sorában, ám az üzleti szféra képviselőinek 97 százaléka mondta azt, hogy az országban elterjedt gyakorlat. 88 százalékuk pedig úgy véli, hogy a korrupció akadályozza a cégek megfelelő működését – az európai átlag alig 37 százalék. A vállalkozók 23 százaléka számolt be ugyanakkor arról, hogy a korrupció az elmúlt években megakadályozta abban, hogy győztesként kerüljön ki egy versenytárgyalásból.
– mondta a megkérdezettek 51 százaléka. Az EU-átlag csak 23 százalék, ott az első helyen a barátok és családtagok előnyben részesítése „győzött” 45 százalékkal. Ez az arány Romániában 22 százalék.
„A korrupció aláaknázza a demokráciát és a jogállamiságot, társadalmunk alapját. Az Európai Unió jelentős előrelépéseket tett az évek során, de még sok a tennivaló. A továbbiakban is együttműködünk a nemzeti hatóságokkal, a nemzetközi szervezetekkel, a civil társadalommal és a magánszektorral, hogy felszámolhassuk a korrupciót” – nyilatkozta az eredmények közzétételét követően Ylva Johansson belügyi uniós biztos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!