
Szerkezeti átszervezésre készül az országos adóhatóság (ANAF): a tervek szerint a nagyvagyonos adófizetőkért felelő igazgatóság saját költségvetéssel rendelkező jogi személlyé alakul, és a hatáskörébe tartozó igazgatóságot hoz létre, amely a különleges esetekben kényszervégrehajtóként fog működni.
2015. szeptember 14., 23:102015. szeptember 14., 23:10
Ennek érdekében a hivatalnak ezer új alkalmazottra van szüksége. Az erre vonatkozó, jogszabály-módosító határozattervezet szerint az intézkedést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) javasolta idén augusztusban megfogalmazott jelentésében.
A tervezet szerint ugyanakkor „figyelembe véve az ANAF méretét és tevékenysége komplexitását”, az adóhatóságon belül megalapítják a helyettes főtitkári posztot. Az új tisztséget betöltő személy felügyeli majd a beruházásokat és közbeszerzéseket ellenőrző, valamint a költségvetési és könyvelési igazgatóság tevékenységét, míg a főtitkár a továbbiakban a szervezéssel és humánerőforrással foglalkozó, illetve a kommunikációs igazgatóságért felel.
Az ANAF-nál legutóbb 2013-ban hajtottak végre nagyszabású átszervezést. Akkor a kormány 2013/520-as számú rendelete hatályon kívül helyezte a 2009/109-es, az adóhatóság működéséről szóló, valamint a vámhatóság jogállásáról szóló 2009/110-es határozatot, és a vámhatóság, illetve a megyei adóhatósági igazgatóságok összevonásával szervezte át az országos adóhatóságot. A lépés feltételét képezte a Világbanktól 2013 májusában igényelt 70 millió eurós hitel folyósításának.
Az átszervezés keretében nyolc regionális adóhatóságot hoztak létre, amelyek székhelye a fejlesztési régiók székhelyére került, ugyanakkor létrehozták az Országos Adócsalás-ellenes Igazgatóságot, amely szintén regionális alapon szerveződik, székhelyei azonban nem az adott régiók székhelyén, hanem egy-egy jelentősebb városban kaptak helyet, ahol fokozottan fennáll az adócsalás veszélye, illetve közel fekszenek az országhatárokhoz. A központok Nagyvárad, Déva, Nagyszeben, Suceava, Konstanca, Alexandria, Târgu-Jiu és Bukarest lettek.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!