Átlag alatti román átlagbér: nagyon távoliak az európai uniós fizetések a hazaiaktól

A statisztikai intézet tájékoztatása szerint a reálbérindex, vagyis az inflációs rátával kiigazított összeg az előző év azonos időszakához mérten 108,5 százalékon állt, az előző hónaphoz képest pedig 99,2 százalékos volt. 1990 októberéhez viszonyítva eközben 193,8 százalékos volt, 1,5 százalékponttal alacsonyabb, mint 2018 áprilisában.

Akad, aki kevesebbet keresett

A nettó bérek több ágazatban is számottevően visszaestek, 16,7 százalékkal kevesebbet kerestek például a biztosítások, viszonybiztosítások és nyugdíjalapok terén dolgozók, míg 15,3 százalékkal kevesebbet kaptak a nyers földgáz- és kőolaj-kitermelés terén tevékenykedők. 7 és 12 százalék közötti mértékben csökkent a fizetése a kitermelés melléktevékenységeiben alkalmazottaknak, a pénzügyi közvetítés kisegítő ágazataiban, a gőz-, gáz-, villanyáram-ellátás és légkondicionálás, valamint a kőszénfejtésben dolgozóknak, míg 3 és 6 százalék közötti összeggel vittek kevesebbet haza a vegyiparban, a raktározásban, a kőolaj és kőszén feldolgozásában, a papírgyártásban, a távközlésben vagy az építőiparban dolgozók.

Nagyobb bér az erdőgazdálkodásban

Eközben 7,5 és 8,5 százalék közötti mértékben nőtt a pénzügyi közvetítések terén dolgozók, a fémek kitermelésében, az erdészetben és erdőgazdálkodásban (ideértve a halászatot is) dolgozók bére, illetve 3 és 6 százalék közötti összeggel kerestek többet a műanyaggyártásban tevékenykedők, a szennyvíztisztítással foglalkozók, valamint a gyógyszeriparban és a fafeldolgozó ágazatban alkalmazottak.

– derül ki a statisztikai intézet adataiból.

Messze még az uniós átlag

Bár tavalyhoz képest csaknem 15 százalékkal magasabb az átlagkereset, még mindig messze elmarad az uniós átlagtól, ami a 2017-es esztendőre mérve nettó 1500 euró körül alakult, míg nálunk bruttó értékben is csak a lakosság kevesebb mint 17 százalékának a fizetése haladta meg a munkáltatói szövetség (PIAROM) által éppen hétfőn nyilvánosságra hozott felmérés szerint a bruttó – tehát adózás és más járulékok kifizetése előtt – 700 eurót. IT-sokról, közigazgatási, oktatási, kereskedelmi téren jártas szakértőkről és mérnökökről van többnyire szó. Az EU tagállamainak több mint felében az átlagbér tavaly meghaladta különben a 2000 eurót is, csak a kelet-közép-európai térség húzta vissza az átlagot. Luxemburgban és Dániában például átlagosan 3100 euró közötti összeget vittek haza nettó értékben az alkalmazottak.

Eközben Romániában bruttó értékben az alkalmazottak alig 2 százaléka keresett meg 2000 eurót, 1000 és 2000 euró között kevesebb mint 6 százalék keresett, és 700 euró és 1000 euró között is csak mintegy 9 százalék.

Ami befolyik, az rögtön kifolyik

Így hát nem csoda, hogy a romániai háztartások havi bevételeinek nagy része rögtön „ki is folyik” a hétköznapi kiadásokra. Az Országos Statisztikai Intézet által pénteken nyilvánosságra hozott kimutatás szerint a háztartások havi kiadása az idei első negyedévben elérte a 3317 lejt (1270 lej/fő), ami a 3873 lejre rúgó (1483 lej/fő) bevételek 85,6 százalékát jelenti. Az is tény ugyanakkor, hogy ez javulásnak számít, a gazdasági válság éveiben ugyanis a kiadások a bevételek 95 százalékára rúgtak.

Európai összevetésben azonban korántsem jó a helyzet, az uniós átlag 60 százalék alatt van.
A legtöbb pénz élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű árucikkekre, szolgáltatásokra, valamint adókra, illetékekre, különféle hozzájárulásokra, valamint a háztartással járó kiadásokra ment el. Befektetési célokra, vagyis lakásvásárlásra vagy -építésre, telek vagy különféle gépek, berendezések vásárlására, részvényekre stb. a lakosság kiadásainak alig 0,3 százaléka ment.