Hirdetés

Átlag alatti román átlagbér: nagyon távoliak az európai uniós fizetések a hazaiaktól

•  Fotó: Thomas Campean

Fotó: Thomas Campean

Nem számottevő mértékben, de csökkent az országos átlagbér májusban, amikor 2704 lejt, vagyis mintegy 580 eurót vittek haza a romániai dolgozók. A 700 eurónál többet keresők aránya még mindig alig 16 százalékos az országban.

Bálint Eszter

2018. július 10., 11:402018. július 10., 11:40

Enyhén, 0,4 százalékkal, 4494 lejre (mintegy 964 euró) csökkent 2018 májusában a bruttó átlagbér, ez nettó összegben 2704 lejt (mintegy 580 euró) jelent, 9 lejjel, vagyis 0,3 százalékkal kevesebbet, mint amennyit áprilisban jegyeztek – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.

A legtöbbet, vagyis nettó 6437 lejt az IT-szektorban dolgozók vihették haza, a legkevesebbet, 1554 lejt pedig a vendéglátásban tevékenykedők keresték. Tavaly májushoz mérten az átlagbér 14,4 százalékkal nőtt.

Hirdetés

A statisztikai intézet tájékoztatása szerint a reálbérindex, vagyis az inflációs rátával kiigazított összeg az előző év azonos időszakához mérten 108,5 százalékon állt, az előző hónaphoz képest pedig 99,2 százalékos volt. 1990 októberéhez viszonyítva eközben 193,8 százalékos volt, 1,5 százalékponttal alacsonyabb, mint 2018 áprilisában.

Akad, aki kevesebbet keresett

A nettó bérek több ágazatban is számottevően visszaestek, 16,7 százalékkal kevesebbet kerestek például a biztosítások, viszonybiztosítások és nyugdíjalapok terén dolgozók, míg 15,3 százalékkal kevesebbet kaptak a nyers földgáz- és kőolaj-kitermelés terén tevékenykedők. 7 és 12 százalék közötti mértékben csökkent a fizetése a kitermelés melléktevékenységeiben alkalmazottaknak, a pénzügyi közvetítés kisegítő ágazataiban, a gőz-, gáz-, villanyáram-ellátás és légkondicionálás, valamint a kőszénfejtésben dolgozóknak, míg 3 és 6 százalék közötti összeggel vittek kevesebbet haza a vegyiparban, a raktározásban, a kőolaj és kőszén feldolgozásában, a papírgyártásban, a távközlésben vagy az építőiparban dolgozók.

Nagyobb bér az erdőgazdálkodásban

Eközben 7,5 és 8,5 százalék közötti mértékben nőtt a pénzügyi közvetítések terén dolgozók, a fémek kitermelésében, az erdészetben és erdőgazdálkodásban (ideértve a halászatot is) dolgozók bére, illetve 3 és 6 százalék közötti összeggel kerestek többet a műanyaggyártásban tevékenykedők, a szennyvíztisztítással foglalkozók, valamint a gyógyszeriparban és a fafeldolgozó ágazatban alkalmazottak.

A közszférában az előző hónaphoz képest 2,1 százalékkal nőtt a nettó átlagbér a tanügyben, 1,1 százalékkal az egészségügyben és szociális ellátásban, illetve 1 százalékkal a közigazgatásban

– derül ki a statisztikai intézet adataiból.

Messze még az uniós átlag

Bár tavalyhoz képest csaknem 15 százalékkal magasabb az átlagkereset, még mindig messze elmarad az uniós átlagtól, ami a 2017-es esztendőre mérve nettó 1500 euró körül alakult, míg nálunk bruttó értékben is csak a lakosság kevesebb mint 17 százalékának a fizetése haladta meg a munkáltatói szövetség (PIAROM) által éppen hétfőn nyilvánosságra hozott felmérés szerint a bruttó – tehát adózás és más járulékok kifizetése előtt – 700 eurót. IT-sokról, közigazgatási, oktatási, kereskedelmi téren jártas szakértőkről és mérnökökről van többnyire szó. Az EU tagállamainak több mint felében az átlagbér tavaly meghaladta különben a 2000 eurót is, csak a kelet-közép-európai térség húzta vissza az átlagot. Luxemburgban és Dániában például átlagosan 3100 euró közötti összeget vittek haza nettó értékben az alkalmazottak.

Eközben Romániában bruttó értékben az alkalmazottak alig 2 százaléka keresett meg 2000 eurót, 1000 és 2000 euró között kevesebb mint 6 százalék keresett, és 700 euró és 1000 euró között is csak mintegy 9 százalék.

Közben az alkalmazottak csaknem fele a minimálbérnek megfelelő összeget vitt haza, ami 200 euró között alakult.

Ami befolyik, az rögtön kifolyik

Így hát nem csoda, hogy a romániai háztartások havi bevételeinek nagy része rögtön „ki is folyik” a hétköznapi kiadásokra. Az Országos Statisztikai Intézet által pénteken nyilvánosságra hozott kimutatás szerint a háztartások havi kiadása az idei első negyedévben elérte a 3317 lejt (1270 lej/fő), ami a 3873 lejre rúgó (1483 lej/fő) bevételek 85,6 százalékát jelenti. Az is tény ugyanakkor, hogy ez javulásnak számít, a gazdasági válság éveiben ugyanis a kiadások a bevételek 95 százalékára rúgtak.

Európai összevetésben azonban korántsem jó a helyzet, az uniós átlag 60 százalék alatt van.
A legtöbb pénz élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű árucikkekre, szolgáltatásokra, valamint adókra, illetékekre, különféle hozzájárulásokra, valamint a háztartással járó kiadásokra ment el. Befektetési célokra, vagyis lakásvásárlásra vagy -építésre, telek vagy különféle gépek, berendezések vásárlására, részvényekre stb. a lakosság kiadásainak alig 0,3 százaléka ment.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
2026. október 26., hétfő

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek

Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek
Hirdetés
2026. október 25., vasárnap

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen

Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen
2026. október 25., vasárnap

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli

Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli
2026. október 24., szombat

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?

Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?
Hirdetés
Hirdetés