Fotó: Thomas Campean
Nem számottevő mértékben, de csökkent az országos átlagbér májusban, amikor 2704 lejt, vagyis mintegy 580 eurót vittek haza a romániai dolgozók. A 700 eurónál többet keresők aránya még mindig alig 16 százalékos az országban.
2018. július 10., 11:402018. július 10., 11:40
Enyhén, 0,4 százalékkal, 4494 lejre (mintegy 964 euró) csökkent 2018 májusában a bruttó átlagbér, ez nettó összegben 2704 lejt (mintegy 580 euró) jelent, 9 lejjel, vagyis 0,3 százalékkal kevesebbet, mint amennyit áprilisban jegyeztek – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A statisztikai intézet tájékoztatása szerint a reálbérindex, vagyis az inflációs rátával kiigazított összeg az előző év azonos időszakához mérten 108,5 százalékon állt, az előző hónaphoz képest pedig 99,2 százalékos volt. 1990 októberéhez viszonyítva eközben 193,8 százalékos volt, 1,5 százalékponttal alacsonyabb, mint 2018 áprilisában.
A nettó bérek több ágazatban is számottevően visszaestek, 16,7 százalékkal kevesebbet kerestek például a biztosítások, viszonybiztosítások és nyugdíjalapok terén dolgozók, míg 15,3 százalékkal kevesebbet kaptak a nyers földgáz- és kőolaj-kitermelés terén tevékenykedők. 7 és 12 százalék közötti mértékben csökkent a fizetése a kitermelés melléktevékenységeiben alkalmazottaknak, a pénzügyi közvetítés kisegítő ágazataiban, a gőz-, gáz-, villanyáram-ellátás és légkondicionálás, valamint a kőszénfejtésben dolgozóknak, míg 3 és 6 százalék közötti összeggel vittek kevesebbet haza a vegyiparban, a raktározásban, a kőolaj és kőszén feldolgozásában, a papírgyártásban, a távközlésben vagy az építőiparban dolgozók.
Eközben 7,5 és 8,5 százalék közötti mértékben nőtt a pénzügyi közvetítések terén dolgozók, a fémek kitermelésében, az erdészetben és erdőgazdálkodásban (ideértve a halászatot is) dolgozók bére, illetve 3 és 6 százalék közötti összeggel kerestek többet a műanyaggyártásban tevékenykedők, a szennyvíztisztítással foglalkozók, valamint a gyógyszeriparban és a fafeldolgozó ágazatban alkalmazottak.
– derül ki a statisztikai intézet adataiból.
Bár tavalyhoz képest csaknem 15 százalékkal magasabb az átlagkereset, még mindig messze elmarad az uniós átlagtól, ami a 2017-es esztendőre mérve nettó 1500 euró körül alakult, míg nálunk bruttó értékben is csak a lakosság kevesebb mint 17 százalékának a fizetése haladta meg a munkáltatói szövetség (PIAROM) által éppen hétfőn nyilvánosságra hozott felmérés szerint a bruttó – tehát adózás és más járulékok kifizetése előtt – 700 eurót. IT-sokról, közigazgatási, oktatási, kereskedelmi téren jártas szakértőkről és mérnökökről van többnyire szó. Az EU tagállamainak több mint felében az átlagbér tavaly meghaladta különben a 2000 eurót is, csak a kelet-közép-európai térség húzta vissza az átlagot. Luxemburgban és Dániában például átlagosan 3100 euró közötti összeget vittek haza nettó értékben az alkalmazottak.
Eközben Romániában bruttó értékben az alkalmazottak alig 2 százaléka keresett meg 2000 eurót, 1000 és 2000 euró között kevesebb mint 6 százalék keresett, és 700 euró és 1000 euró között is csak mintegy 9 százalék.
Így hát nem csoda, hogy a romániai háztartások havi bevételeinek nagy része rögtön „ki is folyik” a hétköznapi kiadásokra. Az Országos Statisztikai Intézet által pénteken nyilvánosságra hozott kimutatás szerint a háztartások havi kiadása az idei első negyedévben elérte a 3317 lejt (1270 lej/fő), ami a 3873 lejre rúgó (1483 lej/fő) bevételek 85,6 százalékát jelenti. Az is tény ugyanakkor, hogy ez javulásnak számít, a gazdasági válság éveiben ugyanis a kiadások a bevételek 95 százalékára rúgtak.
Európai összevetésben azonban korántsem jó a helyzet, az uniós átlag 60 százalék alatt van.
A legtöbb pénz élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű árucikkekre, szolgáltatásokra, valamint adókra, illetékekre, különféle hozzájárulásokra, valamint a háztartással járó kiadásokra ment el. Befektetési célokra, vagyis lakásvásárlásra vagy -építésre, telek vagy különféle gépek, berendezések vásárlására, részvényekre stb. a lakosság kiadásainak alig 0,3 százaléka ment.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az építőipari termelés volumene augusztusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara jegyezte a legjelentősebb visszaesést – derül ki az Eurostat adataiból.
A Törvény Ereje Országos Szakszervezet (SNFL) legalább 4500 lejes bruttó minimálbérre tesz javaslatot 2026-ra a témában zajló hétfői egyeztetéseken – tájékoztatott közleményében az érdekvédelem.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap úgy nyilatkozott, „nincs itt az ideje” annak, hogy 2026-tól emelje a kormány a garantált bérminimumot.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!