Fotó: Bús Ildikó
Átalakult a háromszéki munkaerőpiac az elmúlt másfél évtized alatt: a nehézipar, a bányászat teljesen megszűnt, teret hódítottak a nadrággyárak – vont mérleget Kelemen Tibor a megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója.
2013. december 10., 15:482013. december 10., 15:48
Mint felidézte, a szabadpiacon a háromszéki termékek egy része már nem volt versenyképes az elavult technológia és a drága alapanyagok miatt, ez vezetett a sokszor sikertelen magánosításokhoz, majd a tömeges elbocsátásokhoz. A reprezentatív vállalatok átszervezése 1997-ben kezdődött meg, akkor zárta be több munkapontját a bútorgyár, az onnan elbocsátott alkalmazottak részesültek első ízben végkielégítésben.
Az évek során megszűnt a baróti bányaipar, ami a térségben lakók nagy részét foglalkoztatta, a kézdivásárhelyi gépgyártás, a bodzafordulói fafeldolgozó kisüzemek, átszervezték a Kovászna városi gyógyturizmust, Sepsiszentgyörgyön megszűnt vagy átalakult a gépkocsialkatrészeket gyártó vállalat (ISAMA), az autóvillamossági és villanymotorokat gyártó vállalat (IAME), a műanyaggyár, a cigarettagyár.
A megyében egyébként 2002-ben volt a legmagasabb, 10,93 százalékos a munkanélküliségi ráta, a legalacsonyabb pedig a gazdasági válság előtt, 2007-ben, amikor 6,19 százalék volt a munkanélküliek aránya. Kelemen szerint ez az esztendő fordulópontot jelentett: akkor módosult a törvény, és az addig passzív módszereket az aktívak váltották fel, azóta több mint 45 ezer munkanélkülinek szerveztek tanfolyamokat.
Mint elhangzott, a legnagyobb nehézségeik a roma nemzetiségűek foglalkoztatásával vannak, az elmúlt négy évben mindössze 46 roma munkanélküli talált munkát az ügynökség közvetítésével. Erre a hiányosságra megoldást jelenthetnek az Unió által finanszírozott programok: négyévente mintegy 50 roma végzi el az elemi iskolát, az építkezés, a földművelés és az állattenyésztés területén keresnek nekik munkát.
Rossz hírről is beszámolt azonban Kelemen, bezárt ugyanis a sepsiszentgyörgyi Semoflex műanyaggyár, így több mint ötven alkalmazott került az utcára. Mint részletezte, a francia társaság 2008-ban alapított sepsiszentgyörgyi leányvállalatát nem sikerült nyereségessé tenni, 8 millió euró veszteséggel zártak. Bár a gyárat nagy befektetéssel hozták létre, korszerű technológiával dolgoztak, hiányzott a helyi marketing, sok volt a hibás termék, ezért folyamatosan veszteséggel dolgoztak – fejtette ki az igazgató, aki szerint a jól képzett szakembereket januártól más vállalatok szívesen alkalmazzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!