Árliberalizációt kér a Valutaalap, drágulhat az energia

A minisztérium később közleményben fűzte hozzá, hogy a kabinet még hivatalosan nem tárgyalt erről a témáról, az energia árának liberalizálását az IMF vetette fel a tegnapi tárgyalásokon. Mint rámutatnak, az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) a közeljövőben elemzést készít az IMF javaslatáról, ezt bemutatja majd a kormánynak, amely megvizsgálja, alkalmazható-e az árliberalizáció, vagy sem. Ugyanakkor a közlemény arra is kitér, hogy a javaslat csak az ipari fogyasztókra vonatkozik, a lakossági árat, illetve a közérdekű intézmények díjszabását nem liberalizálják.

El kell kerülni a „katasztrófát”

Csak ütemterv szerint, fokozatosan lehet liberalizálni az energiapiac árait, hiszen katasztrofális következményekkel járna, ha ez egyik napról a másikra bekövetkezne – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az energiaár-szabályozó hatóság vezérigazgatója. A szakember szerint előbb hatástanulmányt kell készíteni, amelynek nemcsak az energetikai piac alakulását, hanem a liberalizálás szociális vetületeit is figyelembe kell vennie, s csupán a teljes kép ismeretében lehet kidolgozni a liberalizálás ütemtervét.

Előbb az ipari ár

A vezérigazgató is úgy látja, hogy első lépésben az ipari árat lehet liberalizálni, s csak később a háztartási fogyasztói díjszabást. „Az energiapiac liberalizálása egyértelműen áremelkedéssel jár, elsősorban az országban megtermelt gáz ára fog növekedni, hogy elérje az importgáz árát. Kevés a valószínűsége annak, hogy a külföldről behozott gáz ára csökken, hogy egységes legyen a díjszabás” – részletezte Nagy-Bege Zoltán.  A vezérigazgató szerint az energiapiac liberalizálásának meg kell szüntetnie a szabályozott termelői árakat, s mindegyik termelőnek ki kell dolgoznia a saját stratégiáját. „Két lehetőségük van: vagy olyan árakat szabnak meg, hogy versenyképesek maradjanak, s egy időben fedezni tudják a költségeiket, vagy  eltűnnek a piacról” – fogalmazott Nagy-Bege.

A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy az energiapiac liberalizálásának ötlete nem újdonság, Románia már az EU-s csatlakozási szerződésben vállalta, majd az Európai Bizottság felkérésére a kormány tavaly jóvá is hagyta egy tanulmány elkészítését az energiapiac liberalizálásának várható következményeiről. Az energiaár-szabályozó hatóság tavalyi költségvetésében benne volt a tanulmányra szánt összeg, de a pénzt év közben visszavették. Nagy-Bege Zoltán abban bízik, hogy idén elkészül a hatástanulmány. Eközben a hírügynökségek megkeresésére a két legnagyobb földgáztermelő, a Petrom, illetve a Romgaz illetékesei nem kívánták kommentálni az árliberalizálási javaslatot.

Fel kell számolni a veszteséges vállalatokat

A tegnapi kormány–IMF tárgyalásokon szó esett a veszteségesen működő állami vállalatok sorsáról is, az azoknak nyújtott állami támogatások mértékéről. Az országos adóhatóság ugyanis tegnap tette közzé a legnagyobb adós állami vállalatok listáját, amely szerint a Román Vasúttársaság (CFR) tartozik legtöbb pénzzel az állami költségvetésnek. A CFR adóssága meghaladja az 1,725 milliárd lejt (több mint 400 millió euró), az országos kőszéntársaság (CNH) pedig 1,467 milliárd lejjel (350 millió euró) tartozik. Az IMF a menthetetlenül veszteséges társaságok egy részének felszámolását, mások eredményességének javítását szorgalmazza.

Amint arról beszámoltunk, az IMF küldöttsége a Romániával 2009-ben megkötött, csaknem 20 milliárd értékű hitelmegállapodás soron következő felülvizsgálata céljából tartózkodik Bukarestben. A felek várhatóan a héten véglegesítik a szándéklevelet, amely tartalmazni fogja az IMF-fel szemben vállalt újabb kötelezettségeket, amelyek a következő hitelrészlet lehívásához szükségesek.