Az anyaság terhe. Minél nagyobbra nő a család, a nők annál nehezebben tudják folytatni a karrierjüket
Fotó: Pexels.com
Miközben Európában a többgyermekes anyák rendszerint dolgoznak, Romániában drámai a visszaesés anyasági munkavállalás terén: a három- vagy többgyermekes édesanyák alig 33 százaléka tud a munkaerőpiacon maradni, ami messze elmarad a 60 százalékos uniós átlagtól. Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a romániai nők súlyos árat az anyaságért.
2026. október 31., 09:012026. október 31., 09:01
2026. október 31., 09:052026. október 31., 09:05
Az Európai Unió legtöbb tagállamában egyre több anya dolgozik, viszont Romániában az anyasági tendencia ezzel ellentétes a munkaerőpiacon. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint a három vagy több gyermeket nevelő anyáknak mindössze 32,8%-a rendelkezik munkahellyel, szemben az 59,4%-os európai átlaggal. A kétgyermekes anyák esetében is Románia áll az utolsó helyen az EU-ban – hívja fel a figyelmet elemzésében Mihaela Moșora, a Romániai Nagycsaládosok Egyesületének (ASFANU) elnöke.
A Bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia egyetemi tanára a Profit.ro portálon publikált írásában kifejti, a számok egy alapvető problémára világítanak rá:
Rövid távon az otthonmaradás tűnhet az olcsóbb megoldásnak a gyermekgondozási költségek miatt. Hosszú távon azonban ennek súlyos ára van:
Legtöbbször az anya az, aki feladja. Nem azért, mert ezt szeretné, hanem mert nincs alternatívája – állapítja meg a szerző.
Az Eurostat adatai szerint a gyermektelen vagy egygyermekes nők esetében a Románia és az EU-átlag közötti különbség mérsékelt (75,6% vs. 80,4%, illetve 72,4% vs. 78,6%). A törés a második gyermeknél következik be. A kétgyermekes anyák foglalkoztatási rátája Romániában 61,2%-ra esik vissza (11,2 százalékpontos csökkenés), míg az európai átlag 77,7% marad (0,9 pontos csökkenés).
Három vagy több gyermek esetén a szakadék tovább mélyül: 32,8% Romániában, szemben az EU-s 59,4%-kal. Romániában nagyjából minden harmadik, az EU-ban majdnem tízből hat legalább háromgyermekes anya dolgozik.
A rangsorban elfoglalt helynél is aggasztóbb az irány. 2016-ban a három vagy több gyermeket nevelő romániai anyák közel 47%-a rendelkezett munkahellyel, ami 2025-re 32,8%-ra esett vissza, miközben az európai átlag 54,3%-ról 59,4%-ra emelkedett. A kétgyermekes anyák esetében Románia az egyetlen tagállam, ahol a foglalkoztatási ráta csökkent (64,8%-ról 61,2%-ra).
Szlovákiában 63,2%-ra, Lengyelországban közel 64%-ra, Szlovénia pedig eléri a 86,7%-ot.
Egy társadalomnak, amely gyermekeket szeretne, lehetővé kell tennie a szülők számára, hogy dolgozzanak
Fotó: 123RF
Romániában az anyák „foglalkoztatási szakadékának” értéke (a gyermektelen nők és az anyák foglalkoztatási rátája közötti különbség) 14,4 százalékpont a kétgyermekes, és sokkoló, 42,8 százalékpont a három vagy több gyermeket nevelő anyák esetében (az EU-ban ez csak 2,7, illetve 21 pont).
A költség a nyugdíjnál is meglátszik. Bár a gyermekgondozási szabadság szolgálati időnek számít, az új romániai nyugdíjtörvény „stabilitási pontokat” ad a 25 év feletti járulékfizetésért, a gyermekgondozási szabadság időszakai pedig ebbe már nem számítanak bele. Egy háromgyermekes anya, aki mindegyik gyermekével két évet töltött otthon, 35 év szolgálati idővel is csak 29 évet tud itt érvényesíteni. A járó 6,25 helyett csak 2 pontot kap, ami havi 340 lejes veszteséget jelent a nyugdíj teljes időtartama alatt – írja Mihaela Moșora.
Ha egy részmunkaidős munkavállaló a minimálbérnél kevesebbet keres, a járulékokat a minimálbér után kell kiszámítani, a különbözetet a munkáltató fizeti – hívja fel a figyelmet az elemzés szerzője. 2026-os adatokkal számolva, egy napi négy órában foglalkoztatott anya bruttó 2160 lej körüli jövedelme után 760 lej lenne a járulék, de a törvény 1445 lejt követel.
A nagycsaládosok egyesületének alelnöke rávilágít: a népesség elöregedésével és a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomással küzdő Romániában a nem dolgozó, több gyermeket nevelő anyák hatalmas kiaknázatlan potenciált jelentenek. Támogatásuk nem szociális kiadás, hanem befektetés. Mihaela Moșora szerint em elég a születésszámot ösztönözni: a már gyermeket nevelő családokat is támogatni kell.
A közpolitikáknak a születés utáni támogatásra kell fókuszálniuk:
Egy társadalomnak, amely gyermekeket szeretne, lehetővé kell tennie a szülők számára, hogy dolgozzanak – áll az elemzésben. A probléma ott kezdődik, amikor a munkáról való lemondás nem valós opció, hanem az alternatívák hiányának következménye. A kérdés nem az, hogy a többgyermekes anyák miért nem dolgoznak, hanem az, hogy Románia miért nem tudja megteremteni azokat a feltételeket, amelyek között dolgozni tudnának – zárja elemzését Mihaela Moșora, az ASFANU alelnöke.
A 2024-es választási kampányban hangsúlyosan magyar téma lett Románia demográfiai helyzete és a nagycsaládosok gondjai. A drasztikus népességfogyást nem lehet célzott családtámogatás nélkül megállítani, a román politikum azonban alig tett-tesz valamit a helyzet orvoslásáért. A szűkös önkormányzati forrásokra alapozva elsősorban Erdély magyarok lakta vidékein próbálnak segíteni a sokgyerekes családokon. Ezt az „alternatív” családtámogatási modellt jártuk körül két éve.
Ki számít nagycsaládosnak?
Egy család akkor számít „nagynak” vagy sokgyermekesnek, ha három vagy több kiskorút nevelnek. Tehát amikor a felnőttek száma kevesebb, mint a gyermekeké. Amikor a nagycsaládosokra gondolunk, sokan például egy 9 gyermekes családot képzelnek el – de a valóságban ezek egyre ritkábbak Romániában: a nagycsaládosok több mint 70%-ának 3 vagy 4 gyermeke van. Jelenleg mintegy 300 ezer „nagy család” él Romániában, amelyeket összesen mintegy 1,5 millióan alkotnak.
Romániában a nagycsaládosok támogatása inkább szociális alapú (jövedelemhez kötött), mintsem alanyi jogon járó, demográfiai ösztönző jellegű. Kivétel képez a gyermekpénz és az anyák nyugdíjkedvezménye (azok az édesanyák, akik legalább 16 éves korukig nevelték gyermekeiket, gyermekenként 6 hónap korkedvezményt kapnak a nyugdíjkorhatárból). Ez az egyik oka annak, hogy a civil szervezetek a családpolitika radikális átalakítását követelik.
A választási kampányban hangsúlyos téma lett az ország demográfiai helyzete és a nagycsaládosok gondjai. A drasztikus népességfogyást nem lehet célzott családtámogatás nélkül megállítani, de állami beavatkozás nélkül mindez egyelőre illúzió.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!