Felelőtlenségnek tartja Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a kormánynak azt az intézkedését, miszerint a települések maximálisan megengedett eladósodottsági szintjét az eddigi 30 százalékról 70 százalékra emelik.
2015. április 27., 19:412015. április 27., 19:41
A politikus szerint ezzel a gyakorlattal a kormány a tisztességes önkormányzatokkal fizetteti meg a tisztességtelenek költségeit. Mint rámutatott: sok nagyváros már korábban átlépte a megengedett 30 százalékos eladósodottsági szintet, és különböző kiskapuk révén, kötvények kibocsátásával próbált pénzhez jutni.
„Tavaly a kormány eurómilliárdokat fizetett ki azoknak az önkormányzatoknak, amelyek görgették maguk előtt az adósságaikat, nem fizettek a kivitelezőcégeknek, azok a városok pedig, ahol tisztességesen gazdálkodtak, mint például Sepsiszentgyörgy is, nem kaptak egy vasat sem” – panaszolta a polgármester. Antal úgy véli: az még elfogadható lett volna, ha a határt 35–40 százalékra emelik, de a 70 százalék már túl sok.
„A kabinet azzal is indokolta az intézkedést, hogy a községek eddig nem tudták fizetni a megnyert pályázatok önrészét, de a továbbiakban vajon miből törlesztik a hitelt” – tette fel a kérdést Antal, aki a megyei jogú városokat tömörítő szövetségnek is javasolni fogja, hogy foglaljon állást az ügyben.
Az elöljáró kifejtette: ha egy hivatal bevételei 70 százalékát törlesztőrészletre és kamatra fordítja, előbb-utóbb csődbe jut, és akkor ismét a kormánynak kell segítséget nyújtania, a tartozásokat pedig a jól gazdálkodó települések megtakarításaiból fizetik ki. Antal hozzátette: a községek esetében még nem olyan nagy a gond, de Sepsiszentgyörgy saját jövedelme évi 15 millió euró, így húsz évre 160 millió eurós hitelt vehet fel, ehhez képest pedig például Temesvár már egymilliárd eurós kölcsönt igényelhet. Sepsiszentgyörgy eladósodottsága egyébként 10 százalék alatt van.
A kormány intézkedése szerint a 30 százaléknál nagyobb eladósodottsági szintet elérő önkormányzatoknak két feltételnek kell megfelelniük: többlethitelt csak az állami kincstártól vehetnek fel, a pénzt pedig a 2007–2013-as európai uniós költségvetési időszakban be nem fejezett projektekre fordíthatják önrészként, előfinanszírozásként vagy utólagos korrekciók fedezésére.
A kormány azzal indokolta a 2015/2-es számú sürgősségi rendelet elfogadását, hogy így növelni lehet az EU-s alapok lehívási rátáját. A rendelet szerint a hivatalok 15–20 éves futamidejű kölcsönt vehetnek fel – az önrészre és korrekcióra vonatkozó kérvényt augusztus közepéig, míg az előfinanszírozással kapcsolatos igénylést október elsejéig nyújthatják be.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
szóljon hozzá!