Fotó: Agerpres
2009. október 29., 09:242009. október 29., 09:24
Nem takarózhat világméretű válsággal bizonyítványa magyarázásakor Románia, világméretű válság ugyanis nincs – jelentette ki tegnap Kolozsváron Andrei Marga, a Babeş–
Bolyai Tudományegyetem rektora Az aktuális válság. Okok, témakezelések, megoldások című nyilvános előadásán. Kijelentése alátámasztására a rektor közölte, Kínában 8 százalékos a gazdasági növekedés, illetve nincs válság Németországban, Ausztriában és Norvégiában sem, legfeljebb exporthiánnyal kell megküzdeniük.
Marga szerint csak Romániára jellemző az adminisztrációs kapacitás válsága és megfelelő reform híján az oktatás válsága. Az előadást felvezető Nicolae Păun, az európai tanulmányok kar dékánja arról beszélt, nemhogy válságkezelő programja, de fejlesztési stratégiája sincs Romániának.
Az előadáson elhangzott, a válság 2008-ban pénzügyi és gazdasági válságként kezdődött, de nem állt meg ezen a szinten. „Európában a leghoszszabb béke időszakában – amely egyben a legintenzívebb gazdasági, technológiai fejlődés időszaka is volt – köszöntött be a válság – fogalmazott a rektor. – Mért nem voltak képesek a társadalomtudományok előrejelezni a válságot? Mert egyetlen tudományág önmagában kevés egy hasonló méretű válság előrejelzésére.”
Marga kifejtette, új társadalomelméletre van szükség. Szerinte az eddigi „liberális, egoista társadalomfelfogás a felelős a kialakult helyzetért”. Mint emlékeztetett, a bankok nyakló nélkül adták a hitelt, „boldog-boldogtalannak” a profit hajszolása miatt, így a pénzforgalom a kilencszerese volt a gazdaság valós teljesítményének. A legsebezhetőbbé pedig a külföldi tőkétől leginkább függő országok váltak. „Egy fejlesztési, fejlődési modell van válságban. Ebben a társadalomban a neoliberalizmusnak vége” – summázta az addig elhangzottakat Andrei Marga.
Marga ontológiai (lételméleti) válságról is beszélt. Hangsúlyozta: az emberek eddigi magatartását is felül kell vizsgálni. „A profit semmit sem ér, ha a társadalomban nem működnek a társadalmi meg morális értékek. Nemcsak pénzügyi, gazdasági, hanem racionalitás, sőt legitimációs válság is van” – mondta Marga, aki ez utóbbit a demokráciára mint államformára értette.
Mint kiemelte, a hagyományos értékek erodálódtak, azok az értékek tűntek el, amelyek korábban rá tudták venni az embereket, hogy túllássanak saját pillanatnyi érdekeiken. „Kreativitási válság és identitásválság is van az Európai Unióban. Nem találják a válságból kivezető utat, az európai identitás pedig inkább földrajzi, mint kulturális” – véli a professzor.
A BBTE rektora szerint nem lehet a válságot egyetlen okra visszavezetni, mert jóval több és összetettebb okok vezettek a jelenlegi helyzethez. Marga kitért arra is, hogy a liberális, csak a procedurális feladataira koncentráló állammodell megbukott, szerinte az államnak igenis aktív szerepet kell vállalnia a válság megoldásában, akkor is, ha ez csorbíthatja az egyéni szabadságjogokat, ezek ugyanis szerinte nincsenek veszélyben.
„A piacgazdaságot szabályozni kell, az emberi magatartásformákon változtatni kell, válságkezelés címen pedig nem csökkenteni, hanem fejleszteni kell a gazdasági tevékenységeket” – sommazott Marga.
Szerző: Kiss Előd-Gergely
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok