
Fotó: Agerpres
2009. október 29., 09:242009. október 29., 09:24
Nem takarózhat világméretű válsággal bizonyítványa magyarázásakor Románia, világméretű válság ugyanis nincs – jelentette ki tegnap Kolozsváron Andrei Marga, a Babeş–
Bolyai Tudományegyetem rektora Az aktuális válság. Okok, témakezelések, megoldások című nyilvános előadásán. Kijelentése alátámasztására a rektor közölte, Kínában 8 százalékos a gazdasági növekedés, illetve nincs válság Németországban, Ausztriában és Norvégiában sem, legfeljebb exporthiánnyal kell megküzdeniük.
Marga szerint csak Romániára jellemző az adminisztrációs kapacitás válsága és megfelelő reform híján az oktatás válsága. Az előadást felvezető Nicolae Păun, az európai tanulmányok kar dékánja arról beszélt, nemhogy válságkezelő programja, de fejlesztési stratégiája sincs Romániának.
Az előadáson elhangzott, a válság 2008-ban pénzügyi és gazdasági válságként kezdődött, de nem állt meg ezen a szinten. „Európában a leghoszszabb béke időszakában – amely egyben a legintenzívebb gazdasági, technológiai fejlődés időszaka is volt – köszöntött be a válság – fogalmazott a rektor. – Mért nem voltak képesek a társadalomtudományok előrejelezni a válságot? Mert egyetlen tudományág önmagában kevés egy hasonló méretű válság előrejelzésére.”
Marga kifejtette, új társadalomelméletre van szükség. Szerinte az eddigi „liberális, egoista társadalomfelfogás a felelős a kialakult helyzetért”. Mint emlékeztetett, a bankok nyakló nélkül adták a hitelt, „boldog-boldogtalannak” a profit hajszolása miatt, így a pénzforgalom a kilencszerese volt a gazdaság valós teljesítményének. A legsebezhetőbbé pedig a külföldi tőkétől leginkább függő országok váltak. „Egy fejlesztési, fejlődési modell van válságban. Ebben a társadalomban a neoliberalizmusnak vége” – summázta az addig elhangzottakat Andrei Marga.
Marga ontológiai (lételméleti) válságról is beszélt. Hangsúlyozta: az emberek eddigi magatartását is felül kell vizsgálni. „A profit semmit sem ér, ha a társadalomban nem működnek a társadalmi meg morális értékek. Nemcsak pénzügyi, gazdasági, hanem racionalitás, sőt legitimációs válság is van” – mondta Marga, aki ez utóbbit a demokráciára mint államformára értette.
Mint kiemelte, a hagyományos értékek erodálódtak, azok az értékek tűntek el, amelyek korábban rá tudták venni az embereket, hogy túllássanak saját pillanatnyi érdekeiken. „Kreativitási válság és identitásválság is van az Európai Unióban. Nem találják a válságból kivezető utat, az európai identitás pedig inkább földrajzi, mint kulturális” – véli a professzor.
A BBTE rektora szerint nem lehet a válságot egyetlen okra visszavezetni, mert jóval több és összetettebb okok vezettek a jelenlegi helyzethez. Marga kitért arra is, hogy a liberális, csak a procedurális feladataira koncentráló állammodell megbukott, szerinte az államnak igenis aktív szerepet kell vállalnia a válság megoldásában, akkor is, ha ez csorbíthatja az egyéni szabadságjogokat, ezek ugyanis szerinte nincsenek veszélyben.
„A piacgazdaságot szabályozni kell, az emberi magatartásformákon változtatni kell, válságkezelés címen pedig nem csökkenteni, hanem fejleszteni kell a gazdasági tevékenységeket” – sommazott Marga.
Szerző: Kiss Előd-Gergely
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.