Fotó: Agerpres
2009. október 29., 09:242009. október 29., 09:24
Nem takarózhat világméretű válsággal bizonyítványa magyarázásakor Románia, világméretű válság ugyanis nincs – jelentette ki tegnap Kolozsváron Andrei Marga, a Babeş–
Bolyai Tudományegyetem rektora Az aktuális válság. Okok, témakezelések, megoldások című nyilvános előadásán. Kijelentése alátámasztására a rektor közölte, Kínában 8 százalékos a gazdasági növekedés, illetve nincs válság Németországban, Ausztriában és Norvégiában sem, legfeljebb exporthiánnyal kell megküzdeniük.
Marga szerint csak Romániára jellemző az adminisztrációs kapacitás válsága és megfelelő reform híján az oktatás válsága. Az előadást felvezető Nicolae Păun, az európai tanulmányok kar dékánja arról beszélt, nemhogy válságkezelő programja, de fejlesztési stratégiája sincs Romániának.
Az előadáson elhangzott, a válság 2008-ban pénzügyi és gazdasági válságként kezdődött, de nem állt meg ezen a szinten. „Európában a leghoszszabb béke időszakában – amely egyben a legintenzívebb gazdasági, technológiai fejlődés időszaka is volt – köszöntött be a válság – fogalmazott a rektor. – Mért nem voltak képesek a társadalomtudományok előrejelezni a válságot? Mert egyetlen tudományág önmagában kevés egy hasonló méretű válság előrejelzésére.”
Marga kifejtette, új társadalomelméletre van szükség. Szerinte az eddigi „liberális, egoista társadalomfelfogás a felelős a kialakult helyzetért”. Mint emlékeztetett, a bankok nyakló nélkül adták a hitelt, „boldog-boldogtalannak” a profit hajszolása miatt, így a pénzforgalom a kilencszerese volt a gazdaság valós teljesítményének. A legsebezhetőbbé pedig a külföldi tőkétől leginkább függő országok váltak. „Egy fejlesztési, fejlődési modell van válságban. Ebben a társadalomban a neoliberalizmusnak vége” – summázta az addig elhangzottakat Andrei Marga.
Marga ontológiai (lételméleti) válságról is beszélt. Hangsúlyozta: az emberek eddigi magatartását is felül kell vizsgálni. „A profit semmit sem ér, ha a társadalomban nem működnek a társadalmi meg morális értékek. Nemcsak pénzügyi, gazdasági, hanem racionalitás, sőt legitimációs válság is van” – mondta Marga, aki ez utóbbit a demokráciára mint államformára értette.
Mint kiemelte, a hagyományos értékek erodálódtak, azok az értékek tűntek el, amelyek korábban rá tudták venni az embereket, hogy túllássanak saját pillanatnyi érdekeiken. „Kreativitási válság és identitásválság is van az Európai Unióban. Nem találják a válságból kivezető utat, az európai identitás pedig inkább földrajzi, mint kulturális” – véli a professzor.
A BBTE rektora szerint nem lehet a válságot egyetlen okra visszavezetni, mert jóval több és összetettebb okok vezettek a jelenlegi helyzethez. Marga kitért arra is, hogy a liberális, csak a procedurális feladataira koncentráló állammodell megbukott, szerinte az államnak igenis aktív szerepet kell vállalnia a válság megoldásában, akkor is, ha ez csorbíthatja az egyéni szabadságjogokat, ezek ugyanis szerinte nincsenek veszélyben.
„A piacgazdaságot szabályozni kell, az emberi magatartásformákon változtatni kell, válságkezelés címen pedig nem csökkenteni, hanem fejleszteni kell a gazdasági tevékenységeket” – sommazott Marga.
Szerző: Kiss Előd-Gergely
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok