
A készpénz, a bankjegyek és a pénzérmék forgalomból való kivonását javasolják neves közgazdászok. „A jelenleg rendelkezésre álló technikai lehetőségek mellett a pénzérmék és a bankjegyek használata már anakronizmusnak számít” – fejtette ki Peter Bofinger, a würzburgi egyetem közgazdász a professzora, a német „bölcsek tanácsának” a tagja a Spiegel magazinnak.
2015. május 18., 19:502015. május 18., 19:50
Megszüntetésükkel szerinte fel lehetne számolni a feketemunkát a gazdaságban, és ki lehetne szorítani a drogkereskedelmet is. A neves német közgazdász arra szólította fel a német kormányt, hogy nemzetközi fórumokon támogassa a készpénz kivezetésének az ügyét. „Fel lehetne venni a témát például az elmaui G7-csúcs napirendjére is\" – javasolta.
Ken Rogoff, a Harward Egyetem professzora a készpénz fokozatos kivezetését javasolja a használatból. A Nemzetközi Valutaalap egykori vezető közgazdásza a Handelsblattnak írt cikkben kifejti, hogy a készpénz kivezetésének első fázisában ajánlatos lenne csak a kis címletű bankjegyeket a forgalomban megtartani.
„A készpénforgalom negatív mellékjelenségei ugyanis szoros összefüggésben vannak a nagy címletű banjegyek rendelkezésre állásával. Ha ezeket kivonjuk a forgalomból, máris nagy lépést tettünk előre az ügy érdekében\" – javasolja. A bankjegyek biztosítani tudják ugyanis az illegális tranzakciókhoz és az adóelkerüléshez szükséges anonimitást – mutat rá.
A készpénz kivezetésének monetáris politikai előnyei is lennének – fejti ki a Handelsblatt cikkében a közgazdászprofeszszor. „Egy olyan helyzetben, amikor a vagyont a kamatokra érzéketlen bankjegyekben is el lehet helyezni, a jegybanknak nem sok lehetősége van negatív kamatokkal mozgásba hozni egy stagnáló gazdaságot\" – véli a közgazdász.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!