
„Tudják hány üzletember jött el? Egy se. Egyetlenegy se” – Csipor Attila, a hétvégén lezajlott Gyergyó Expó főszervezője ezt a szombati, vállalkozóknak szervezett marketing- és kommunikációs előadássorozaton tapasztaltakról mondta. Az érdektelenség azonban rányomta bélyegét a háromnapos vásár egészére is.
2015. december 01., 19:512015. december 01., 19:51
Pénteken kevesen, szombaton pedig még annál is kevesebben tértek be a gyergyószentmiklósi Basilidesz Tibor sportcsarnokba, a Gyergyó Expó nemzetközi vásárra. Vasárnap már megmozdult valamicskét a vásárlóközönség, de az is elmaradt a várttól.
Talán a rossz idő vagy a gimnázium udvarán, a csarnokhoz vezető „úton” lévő vastag sár riasztotta el az embereket – latolgatták a kiállítók és szervezők. Pedig most bőven lett volna látni- és vásárolnivaló. Többnyire „idegenek”, de színvonalas kínálattal.
Kórkép Gyergyó gazdasági életéről
Megdöbbentő, hogy a gyergyói vállalkozói réteget mennyire nem érdekli, sőt feltűnően távol tartják magukat a vásártól – szögezi le Csipor Attila, a Gyergyó Expót szervező Expo-har vezetője. Ez már abból is megállapítható volt, hogy a kiállítók között alig lehetett néhányat látni a „hazai” székhelyű cégek közül.
A mélypont azonban a szombati napon, az üzletemberek számára szervezett interaktív marketing és kommunikációs előadások apropóján volt tapasztalható. Az az ismert vállalkozó, aki az esemény idején éppen ott volt a csarnokban, sietősen távozott. Az előadó, hogy ideutazása ne legyen hiábavaló, és hogy a szervezőket ne érje teljes szégyen, a különböző kiállítóstandokról „odacsalt” eladók, illetve néhány látogató számára osztott meg ismereteket szakterületéről – részletezte Csipor.
„Ezek szerint azt kell mondani, a gyergyói üzletemberek mindent tudnak, nincs szükségük új dolgok elsajátítására, fejlődnek és prosperálnak a vállalkozások, és persze velük a város is. Kár hogy ez nem így látszik, ha kimegyünk az utcára” – fogalmazott. Megjegyezte, nem úgy tervezte, hogy Jászásárról, Aradról vagy Piteşti-ről hoz ide kiállítókat, jobban szerette volna a helyi cégeket itt látni egy helyen. De ők távolmaradtak.
Változtatni kell(ene) a mentalitáson
Érdeklődő vállalkozók hiányában a marketing szakmában jártas előadót, a székelyudvarhelyi Farkas Leventét, a Marketingiskola.ro vezetőjét arra kérte a kiállításszervező, nézzen körül és állítson fel diagnózist arra vonatkozóan, hogy más városokban rendezett kiállításoktól eltérően, miért nem sikeres a gyergyói.
„A legtöbb kiállító csak kipakol a standjára, és ül, várja a vásárlót. Ez egy nagyon rossz hozzáállás. Csak ’89 előtt, amikor alig volt valami a polcon, és kicsivel utána, amikor az újdonság miatt mindent megvettek az emberek, akkor lehetett úgy kereskedni, hogy csak állt az eladó a pulton belül, s úgyis elfogyott az áruja. Ez ma nem működik” – mondja Csipor a kiállításon végzett gyors felmérés eredményét vázolva. A vásárlót meg kell győzni, fel kell kelteni a figyelmét a termékre.
Példa volt erre most is. Egy cégnek megérte Győrtől Gyergyóig jönni nyeles felmosót árulni, s több százat eladott belőle, mert folyamatosan „szerepelt” a látogatóknak. Az is kiderült, a kiállító cégek közül egyetlenegy sem gondolt arra, hogy hirdesse az újságban, vagy akár tévében, rádióban, hogy ő jelen lesz az Expón, termékeit ott lehet megismerni. Meg sem próbálta „becsalni” az ajtón a reménybeli vásárlókat.
Egy másik példaként felhozta: többen is árultak lekvárokat, szörpöket, teákat, de egyik ilyen kiállítónál sem volt lehetőség megkóstolni ezeket. Csak úgy a polcról pedig bármelyik boltban lehet vásárolni, de ha a vevő megtapasztalná, hogy az a dzsem vagy tea tényleg milyen finom, már tudná, tényleg érdemes megvenni azt. A kóstolással kapcsolatban pedig egy másik tényt is meg lehetett állapítani: nem lehetett megkóstolni egyetlen gyergyószéki vagy székelyföldi termelő által előállított sajtot, kolbászt, sonkát és más hasonló élelmiszert sem. Ugyanis egyetlen, ilyen terméket gyártó cég sem jött el a vásárra.
Gyermekprogramok gyergyói gyermekek nélkül
Furcsa volt az is – mondja Csipor Attila –, hogy a péntekre hirdetett gyermekprogramokra gyakorlatilag nem hozták el a szülők a gyergyói gyermekeket. Az elképzelés pedig az lett volna, hogy ha a gyermekek eljönnek, akkor nyilván velük jönnek a szülők, akik ha egyebet nem, egy csokit vagy más apróságot vásárolnak a gyermeknek. Ellenben, érkezett egy autóbusznyi gyermekcsoport Salamásról. Ők legalább jól érezték magukat – jegyezte meg a főszervező.
Más közönségcsalogatónak szánt programokkal is várták (volna) a látogatókat. A társrendező gyergyószentmiklósi önkormányzat vállalta különböző zenés-táncos szórakoztató műsorok szervezését. A műsor azonban elmaradt. Az ígért fellépők nem jöttek el, illetve vasárnap délután megérkezett egy együttes, de akkor más nem sok értelme lett volna a zenének, az árusok már kifelé pakolták a portékájukat.
Jövőre is lesz Gyergyó Expó
„Nem adom fel, úgy is bebizonyítom, hogy Gyergyóban is fel lehet futtatni az expót” – vallja azonban Csipor Attila. A most leszűrt tanulságokból kiindulva már készül a jövő évi vásár forgatókönyve. A szervező bízik abban, hogy vállalkozók, önkormányzatok és más intézmények is rájönnek, többet kellene tenniük a gazdasági élet fellendüléséért.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!