
„Tudják hány üzletember jött el? Egy se. Egyetlenegy se” – Csipor Attila, a hétvégén lezajlott Gyergyó Expó főszervezője ezt a szombati, vállalkozóknak szervezett marketing- és kommunikációs előadássorozaton tapasztaltakról mondta. Az érdektelenség azonban rányomta bélyegét a háromnapos vásár egészére is.
2015. december 01., 19:512015. december 01., 19:51
Pénteken kevesen, szombaton pedig még annál is kevesebben tértek be a gyergyószentmiklósi Basilidesz Tibor sportcsarnokba, a Gyergyó Expó nemzetközi vásárra. Vasárnap már megmozdult valamicskét a vásárlóközönség, de az is elmaradt a várttól.
Talán a rossz idő vagy a gimnázium udvarán, a csarnokhoz vezető „úton” lévő vastag sár riasztotta el az embereket – latolgatták a kiállítók és szervezők. Pedig most bőven lett volna látni- és vásárolnivaló. Többnyire „idegenek”, de színvonalas kínálattal.
Kórkép Gyergyó gazdasági életéről
Megdöbbentő, hogy a gyergyói vállalkozói réteget mennyire nem érdekli, sőt feltűnően távol tartják magukat a vásártól – szögezi le Csipor Attila, a Gyergyó Expót szervező Expo-har vezetője. Ez már abból is megállapítható volt, hogy a kiállítók között alig lehetett néhányat látni a „hazai” székhelyű cégek közül.
A mélypont azonban a szombati napon, az üzletemberek számára szervezett interaktív marketing és kommunikációs előadások apropóján volt tapasztalható. Az az ismert vállalkozó, aki az esemény idején éppen ott volt a csarnokban, sietősen távozott. Az előadó, hogy ideutazása ne legyen hiábavaló, és hogy a szervezőket ne érje teljes szégyen, a különböző kiállítóstandokról „odacsalt” eladók, illetve néhány látogató számára osztott meg ismereteket szakterületéről – részletezte Csipor.
„Ezek szerint azt kell mondani, a gyergyói üzletemberek mindent tudnak, nincs szükségük új dolgok elsajátítására, fejlődnek és prosperálnak a vállalkozások, és persze velük a város is. Kár hogy ez nem így látszik, ha kimegyünk az utcára” – fogalmazott. Megjegyezte, nem úgy tervezte, hogy Jászásárról, Aradról vagy Piteşti-ről hoz ide kiállítókat, jobban szerette volna a helyi cégeket itt látni egy helyen. De ők távolmaradtak.
Változtatni kell(ene) a mentalitáson
Érdeklődő vállalkozók hiányában a marketing szakmában jártas előadót, a székelyudvarhelyi Farkas Leventét, a Marketingiskola.ro vezetőjét arra kérte a kiállításszervező, nézzen körül és állítson fel diagnózist arra vonatkozóan, hogy más városokban rendezett kiállításoktól eltérően, miért nem sikeres a gyergyói.
„A legtöbb kiállító csak kipakol a standjára, és ül, várja a vásárlót. Ez egy nagyon rossz hozzáállás. Csak ’89 előtt, amikor alig volt valami a polcon, és kicsivel utána, amikor az újdonság miatt mindent megvettek az emberek, akkor lehetett úgy kereskedni, hogy csak állt az eladó a pulton belül, s úgyis elfogyott az áruja. Ez ma nem működik” – mondja Csipor a kiállításon végzett gyors felmérés eredményét vázolva. A vásárlót meg kell győzni, fel kell kelteni a figyelmét a termékre.
Példa volt erre most is. Egy cégnek megérte Győrtől Gyergyóig jönni nyeles felmosót árulni, s több százat eladott belőle, mert folyamatosan „szerepelt” a látogatóknak. Az is kiderült, a kiállító cégek közül egyetlenegy sem gondolt arra, hogy hirdesse az újságban, vagy akár tévében, rádióban, hogy ő jelen lesz az Expón, termékeit ott lehet megismerni. Meg sem próbálta „becsalni” az ajtón a reménybeli vásárlókat.
Egy másik példaként felhozta: többen is árultak lekvárokat, szörpöket, teákat, de egyik ilyen kiállítónál sem volt lehetőség megkóstolni ezeket. Csak úgy a polcról pedig bármelyik boltban lehet vásárolni, de ha a vevő megtapasztalná, hogy az a dzsem vagy tea tényleg milyen finom, már tudná, tényleg érdemes megvenni azt. A kóstolással kapcsolatban pedig egy másik tényt is meg lehetett állapítani: nem lehetett megkóstolni egyetlen gyergyószéki vagy székelyföldi termelő által előállított sajtot, kolbászt, sonkát és más hasonló élelmiszert sem. Ugyanis egyetlen, ilyen terméket gyártó cég sem jött el a vásárra.
Gyermekprogramok gyergyói gyermekek nélkül
Furcsa volt az is – mondja Csipor Attila –, hogy a péntekre hirdetett gyermekprogramokra gyakorlatilag nem hozták el a szülők a gyergyói gyermekeket. Az elképzelés pedig az lett volna, hogy ha a gyermekek eljönnek, akkor nyilván velük jönnek a szülők, akik ha egyebet nem, egy csokit vagy más apróságot vásárolnak a gyermeknek. Ellenben, érkezett egy autóbusznyi gyermekcsoport Salamásról. Ők legalább jól érezték magukat – jegyezte meg a főszervező.
Más közönségcsalogatónak szánt programokkal is várták (volna) a látogatókat. A társrendező gyergyószentmiklósi önkormányzat vállalta különböző zenés-táncos szórakoztató műsorok szervezését. A műsor azonban elmaradt. Az ígért fellépők nem jöttek el, illetve vasárnap délután megérkezett egy együttes, de akkor más nem sok értelme lett volna a zenének, az árusok már kifelé pakolták a portékájukat.
Jövőre is lesz Gyergyó Expó
„Nem adom fel, úgy is bebizonyítom, hogy Gyergyóban is fel lehet futtatni az expót” – vallja azonban Csipor Attila. A most leszűrt tanulságokból kiindulva már készül a jövő évi vásár forgatókönyve. A szervező bízik abban, hogy vállalkozók, önkormányzatok és más intézmények is rájönnek, többet kellene tenniük a gazdasági élet fellendüléséért.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!