Amerika: nő az adósságplafon

A megállapodás nem tartalmaz adóemelést, amelyet a demokraták szerettek volna elérni, de a republikánusok elleneztek.

Az összességében 2200 milliárd dolláros, két szakaszban megvalósítandó adósságplafon-emelésről szóló megállapodással az elnöknek végül is sikerült elérnie az egyik legfontosabb célkitűzését, azt, hogy a kérdést ne kelljen újból napirendre tűzni a 2012 novemberében megtartandó választások előtt. Obama bejelentése szerint a megállapodás csaknem 1000 milliárd dolláros adósságlimit-emelést és egy annál valamivel nagyobb deficitcsökkentést irányoz elő az elkövetkező tíz évre. Az adósságplafon következő, nagyobb méretű emeléséről s az ennek feltételeként szabott költségcsökkentésről szóló megállapodás meglehetősen bonyolult.

Deficitcsökkentés minden áron

A további pénzügyi döntések terveinek kidolgozásához hamarosan felállítanak egy 12 tagú, kétpárti kongreszszusi bizottságot, amelynek november végéig javaslatot kell tennie egy 1800 milliárd dolláros, vagy annál is nagyobb deficitcsökkentésre. Ezek magukban foglalhatnak az első körben nem érintett társadalom- és egészségbiztosítási tételeket is, valamint elképzeléseket az adórendszer reformjával kapcsolatban is. Amennyiben a testület által javasolt csomag értéke nem éri el az 1800 milliárd dolláros értékhatárt, vagy ha a kongresszus leszavazza azt, automatikusan életbe lép majd egy 1200 milliárd dolláros automatikus költségcsökkentés, együtt egy azonos mértékű adósságlimit-emeléssel. Az automatikus megszorítások a szociális kiadásokat nem érintik.

Az elnöki bejelentést megelőzően Harry Reid, a szenátusi demokrata többség vezetője és Mitch McConnell, a republikánus kisebbség vezetője arról biztosította az amerikaiakat, hogy kormányuk nem válik fizetésképtelenné, ezért megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a megállapodást nem fenyegeti kisiklás. A republikánus többségű képviselőházban azonban az ultrakonzervatív képviselők okoztak már kellemetlen meglepetést John Boehner házelnöknek. Ezúttal baloldali demokrata képviselők is hangot adtak elégedetlenségüknek a megállapodással kapcsolatban. Az adósságplafon-emelésről szóló megállapodás tényét a párttársainak vasárnap este Boehner házelnök is megerősítette.

Maradnak a költségvetési kihívások

Az amerikai adósságlimit-emelés sem tünteti el az Egyesült Államok előtt álló hosszú távú költségvetési kihívásokat, ám a két nagy párt vezetőinek kompromisszumos kiegyezéséhez vezető törvényhozási huzavona után nehéz abban bízni, hogy a Kongreszszus képes lesz rátalálni a megfelelő költségvetési pályára – vélekedtek tegnapi helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők. A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési cégcsoportja közölte: számításai szerint legalább ötezermilliárd dolláros hiteles deficitcsökkentő programra lenne szükség ahhoz, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért amerikai államadósság-rátát a következő évtizedben stabilizálni lehessen. A Commerzbank londoni elemzőinek tegnapi értékelése szerint a jelenlegi helyzetben nagyon keskeny ösvényre kellene rátalálni két „kellemetlen lehetőség” között: az egyik a deficit további halmozódása, amely elkerülhetetlenül költségvetési katasztrófához vezetne, a másik az amerikai gazdaság „megfojtása” költségvetési takarékossági intézkedésekkel. A Commerzbank szerint azonban a törvényhozási huzavona „romba döntötte” az amerikai politikumba vetett bizalmat.

Nobel-díjas bírálat

Eközben éles kritikával illette az adósságplafon megemelésének kereteiről létrejött megállapodás miatt Obama elnököt a New York Times on-line kiadásában Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász, mondván, a megállapodással nemhogy nem sikerült elkerülni a katasztrófát, hanem az elnök és pártja számára az maga a katasztrófa. A megtakarítási program csak tovább mélyíti a gazdasági válságot, és hosszabb távon nem javítja, hanem növeli az amerikai költségvetési hiányt. A megállapodással Krugman szerint az a legnagyobb gond, hogy az amerikai politikában már nyilvánvalóan semmilyen árat nem kell fizetni nyers zsarolásért, ami a banánköztársaság-státus felé vezető lejtőre taszíthatja az Egyesült Államokat.

Krugman rámutat, hogy az Egyesült Államok még nem lábalt ki a pénzügyi válság gazdasági következményeiből, és legalább 2013-ig még gazdasági stagnálással kell számolni. „A legrosszabb amit ilyen esetben tenni lehet, az az állami kiadások csökkentése, ami csak még jobban visszafogja a gazdasági teljesítményt” – fejtette ki. „A kiadások csökkentése gazdasági stagnálás idején nem hogy nem javítaná, de még ronthatja is a költségvetés helyzetét.” Krugman a kiadáscsökkentést mint gazdasági gyógymódot a középkori orvosláshoz hasonlítja, amikor érvágással „gyógyították” a betegeket, és ezzel csak még jobban legyengítették őket. Szerinte Obama most is, mint tavaly decemberben, amikor meghosszabbította a magas jövedelműek adókedvezményeit, engedett a „zsarolásnak” és meghátrált, további zsarolásra bátorítva ezzel a republikánusokat. „Lesz még bőven alkalom krízis kirobbantásával fenyegetőzni, hacsak az elnök nem enged a követeléseknek, és mostantól bízván lehet rá számítani, hogy engedni fog” – összegzett a közgazdász.