„A gazdasági látóhatár jelentős mértékben elsötétült, ahogy az Európai Uniót utolérte az ősz folyamán elmélyülő pénzügyi válság, és ennek megvan a következménye mind az üzleti, mind a fogyasztói bizalomra nézve” – fogalmazott Joaquín Almunia, ismertetve az Európai Bizottság előrejelzését az Unió gazdaságának a jelenlegi számítások szerint várható alakulásáról. Mint mondta, jövőre Németországban és Franciaországban egyáltalán nem lesz növekedés, Nagy-Britanniában pedig egyenesen a GDP – mintegy egyszázalékos – viszszaesésére kell számítani. Az idei első negyedévben még 0,7 százalékos volt az eurózóna növekedése, a másodikban 0,2 százalékos volt a visszaesés, míg a harmadik és a negyedik negyedévre 0,1-0,1 százalékos lassulással számolnak Brüsszelben. Az eurózóna így technikailag recesszióba süllyedt. Legutóbbi becslésében a bizottság még 1,7 százalékos növekedést jósolt erre az évre az euróövezetre vonatkozólag. Ez a prognózis azonban még az amerikai hitelválság Európába történt átgyűrűzése előtt fogalmazódott meg. Az egész EU-ra nézve a bizottság 1,4 százalékot jósol, szemben a legutóbbi áprilisi előrejelzésében szereplő 2 százalékos növekedéssel. Jövőre azonban már csak 0,2 százalékos növekedést feltételez uniós szinten. Brüsszel becslései szerint egyre súlyosabb gondot jelent majd Európában a munkanélküliség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok