2009. július 27., 10:562009. július 27., 10:56
Az AIG-nek tavaly szeptemberben dobott pénzügyi mentőövet, 85 milliárd dollár értékben az amerikai kormányzat, nem sokkal azután, hogy csődbe ment a Lehman Brothers befektetési bank, kirobbantva a mai napig is tartó világgazdasági válságot. Az első tőkeinjekciót továbbiak követték, aminek következtében az AIG szinte teljes egészében állami tulajdonba került.
Az AIG megmentése szükségszerű volt, ellenkező esetben ugyanis öszszeomolhatott volna az egész nemzetközi pénzügyi rendszer, állítják gazdasági elemzők. Ennek oka az, hogy az 1919-ben Sanghajban, Kínában alakult biztosító által a világ különböző részein kiépített vállalatkonglomerátumok hatalmas volumenű, szinte átláthatatlanul bonyolult üzleti ügyekbe bonyolódtak. Az AIG háttérbiztosítóként vett részt olyan értékpapírok garantálásában, melyekkel bankok, biztosítók és más pénzügyi szervezetek tőzsdén kívüli, szabályozatlan piacon kereskednek. Ezen CDS-k és CDO-k elnevezésű értékpapírok fedezetét jelentős mértékben amerikai jelzáloghitelek biztosították. Az AIG 562 milliárd dollár értékben nyújtott ilyen jellegű háttérgaranciákat.
A társaság problémái 2006-ban kezdődtek, azt követően, hogy az Egyesült Államokban egyre több ilyen hitel dőlt be s az AIG-nek hitelgarantálóként, egyre többször kellett helyt állnia a nem fizető adósok helyett. A gondokat tetőzte, hogy a cég hitele egyre inkább megingott, elveszítette kitűnő hitelbesorolását, ami miatt maga is egyre drágábban jutott forrásokhoz.
Azzal, hogy lényegében államosította az AIG -t, az amerikai kormány közvetve egy sor más pénzintézetnek is segítséget nyújtott. A 85 milliárd dolláros első tőkeinjekcióból az AIG 62 milliárdot azonnal átutalt partnereinek, melyeknek háttérbiztosítója volt: 12,9 milliárd dollárt az amerikai Goldman Sachs kapott, 11,9 milliárdot a francia Societe Generale, 11,8 milliárdot pedig a német Deutsche Bank.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Látogatottsági adatok