2011. július 22., 08:332011. július 22., 08:33
Az alap által nyújtott hitel futamideje a jelenlegi 7,5 évről 15 évre emelkedne, a kamata pedig a jelenlegi 4,5 százalékkal szemben 3,5 százalék lenne. Az EFSF tőkét nyújthat majd a mentőcsomag-programban részt nem vevő országok bankjainak is.
Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyi csoportjának (Eurogroup) vezetője, Luxemburg miniszterelnöke a tanácskozás előtt azt nyilatkozta: ha lehet, el kell kerülni a részleges görög csődöt, de nem zárható ki ez a lehetőség sem. Juncker azt is közölte: nincs veszélyben az euró, az Európai Unió közös pénze stabil valuta. Juncker szerint az európai bankadó bevezetése nem lesz része a Görögországnak szánt mentőcsomagnak. A politikus arról is beszélt, hogy Brüsszelben a görög problémára átfogóbb megoldásokat szeretnének, amelyekkel egyebek között elkerülhető lenne, hogy kéthetente találkozzanak, és „új elemeket adjanak hozzá” a korábban kidolgozott mentőcsomaghoz.
A sajtóhírek szerint Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök, valamint Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB)elnöke még szerdáról csütörtökre virradó éjjel egyezett meg Görögország megmentéséről, azt azonban hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, miről állapodtak meg a politikusok. Az ARD német közszolgálati televízió delegációkörökből származó értesülése szerint a magánbefektetők közreműködésének módozatait, valamint a görög államadósságok átütemezésének elutasítását tartalmazza az a megállapodás. Az ARD televízió szerint Merkel és Sarkozy, a kancellári hivatalban éjfélig tartó találkozón több euróövezeti tagország vezetőjével is telefonbeszélgetést folytatott.
Ami a magánbefektetőknek a görög államadósságok finanszírozásában való részvételét illeti, az ARD úgy értesült, hogy erre vonatkozóan egyezség született. A televízió ennek kapcsán két opciót említett: az egyik a bankok és a biztosító társaságok önkéntes részvétele, míg a másik egyfajta kötelező jellegű adó, amelyet az euróövezeti tagországok bankjaira vetnének ki. A létrejött megállapodás az értesülés szerint tartalmazza azt is, hogy Németország, Franciaország, valamint az Európai Központi Bank elutasítja a görög államadósságok átütemezésének lehetőségét. Az EKB és Berlin eddig is határozottan ezt az álláspontot képviselte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!