„Közlekedési biblia”: autópálya-álmok hitelből

Mindez a Capital gazdasági és üzleti hetilap birtokába jutott master planból derül ki, amely 2013–2015 között készült. Ennek végleges verzióját a közlekedési tárca hamarosan kormányhatározat formájában beterjeszti a kabinet elé, hogy ezt követően elfogadásra továbbíthassák a dokumentumot a parlament elé. Amint a döntéshozók is rábólintanak, a dokumentum törvényerőre emelkedik, és függetlenül attól, hogy milyen kormányok következnek, ezt tiszteletben kell tartani, ami nagyfokú stabilitást jelentene az infrastruktúrafejlesztés vonatkozásában.

Sok múlik az Unión

Az úgynevezett „közlekedési biblia” elfogadása pedig a szakértők szerint a 2016-os esztendő nagy eseménye lenne, ez ugyanis hattal több autópálya megépítését jelenthetné – igaz, csak abban az esetben, ha sikerül hatályba léptetni a közlekedés szerkezeti reformjára vonatkozó záradékot.

Erről jelen pillanatban zajlanak a tárgyalások a bukaresti és a brüsszeli illetékesek között, az EU fő feltétele pedig az, hogy a költségvetés hiánya ne haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékát. Ha a feleknek sikerül megállapodásra jutniuk, akkor 2017-től Románia mintegy 8,3 milliárd euró értékben juthatna külföldi hitelhez, amihez még hozzáadódnának az európai uniós és költségvetési források, és 535 kilométerrel bővülhetne az autópálya-hálózat.

A Capital információ szerint a Târgu Neamț–Jászvásár–Ungheni, a Comarnic–Brassó, a Nagyszeben–Brassó, a Berettyószéplak–Bors, a Magyarnádas–Berettyószéplak, illetve a Pitești–Craiova sztrádaszakaszokról van szó. Emellett gyorsforgalmi út épülne Ploiești és Buzău, Bákó és Pașcani, Focșani és Bákó, Konstanca, Tulcea és Brăila között, és elkészülne a bukaresti Henri Coandă-repteret az A3-as autópályával összekapcsoló szakasz is.

Ugyanakkor egy úgynevezett Eurotrans vagy TransRegio kategóriával is számol a kormány: ebbe a besorolásba illeszkedne a Temesvárt Temesmórával, a Câmpinát Négyfaluval, az A1-es sztrádát Titun és Bâldanán át Târgoviștével, Pitești-et Râmnicu Vâlceán át Racovițával, illetve a Bukarestet Giurgiuval összekötő út.

Pesszimista forgatókönyv

Viszont ha az Unió nem megy bele a záradék hatályba léptetésébe, akkor igencsak negatív forgatókönyv körvonalazódik, mivel ebben az esetben az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) csak a 2014–2020-as költségvetési ciklusban rendelkezésre álló, vissza nem térítendő uniós forrásokból és az állami költségvetésből gazdálkodhatna.

Így viszont mindössze a Lugos–Déva, a Szászsebes–Torda, az Aranyosgyéres–Marosvásárhely és a Pitești–Nagyszeben sztrádaszakasz épülhetne meg. A gyorsforgalmi utak hálózata eközben a Ploiești–Buzău–Focșani–Bákó, illetve a bukaresti Henri Coandă-repteret az A3-as autópályával összekapcsoló szakasszal bővülne.

Megépülhetne továbbá többek között Szatmárnémeti, Belényes, Vaskohsziklás, Élesd, Marosvásárhely, Brassó, Székelyhíd, Nagykároly körgyűrűje. TransRegio kategóriában az A1-es sztrádát Titun és Bâldanán át Târgoviștével, Pitești-et Râmnicu Vâlceán át Racovițával összekapcsoló szakaszok épülnének meg, országút besorolásban pedig Bukarest körgyűrűje mellett épülne néhány déli szakasz, míg Erdély vonatkozásában a Pitești–Brassó és a Déva–Nagyvárad aszfaltcsík megépítése lenne lényegesebb fejlesztés.