2013. április 12., 08:222013. április 12., 08:22
Hozzátette: Magyarország kormánya különleges figyelmet fordít az Alföld jövőjére. Az államtitkár kiemelte: az új sztrádaszakasz javítja a térség közlekedésbiztonságát, és hozzájárul az itt lakók életminőségének javításához. „A kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa egykori szocialista országai közül infrastruktúráját tekintve a legerősebbé váljon. Ezért fordított a kormány az előző és a most záruló uniós ciklusban is kimagasló összegeket az infrastrukturális beruházásokra, és ennek meg is van a látható és érzékelhető eredménye” – mondta Lázár János. Az energiaárak és az infrastruktúra fogja eldönteni, hogy Magyarország hogyan fejlődik, és milyen lesz a gazdasági növekedés – hangsúlyozta az államtitkár, aki ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a következő uniós ciklusban a közlekedési infrastruktúra javítására legalább 1000 milliárd forintot fordítson az ország a rendelkezésre álló 7000 milliárdból.
Kovács Ákos, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.(NIF Zrt.) vezérigazgató-helyettese eközben arról tájékoztatott, hogy az M43-as autópálya új, kétszer kétsávos, burkolt leállósávos szakaszán három csomópont és két vasúti felüljáró épül. Az új útszakaszon két pihenő is létesül, egy egyszerű a Krak-érnél, illetve egy egyoldali komplex autópálya-pihenő Kövegynél. A beruházás kivitelezője a Duna Aszfalt Kft., amely a közbeszerzési eljáráson 46,490 milliárd forintos árral a legelőnyösebb és legolcsóbb érvényes ajánlatot nyújtotta be – ismertette a szakember.
Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője az MTI kérdésére elmondta, az M43-as autópályához román sztrádaszakasz várhatóan nem készül el a tervezett 2014-es határidőre. A határátkelő kialakításának mikéntjéről ugyanakkor jelenleg is egyeztetések folynak a Belügyminisztériummal, mivel Románia jelenleg még nem tagja a schengeni övezetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
Látogatottsági adatok