2013. április 12., 08:222013. április 12., 08:22
Hozzátette: Magyarország kormánya különleges figyelmet fordít az Alföld jövőjére. Az államtitkár kiemelte: az új sztrádaszakasz javítja a térség közlekedésbiztonságát, és hozzájárul az itt lakók életminőségének javításához. „A kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa egykori szocialista országai közül infrastruktúráját tekintve a legerősebbé váljon. Ezért fordított a kormány az előző és a most záruló uniós ciklusban is kimagasló összegeket az infrastrukturális beruházásokra, és ennek meg is van a látható és érzékelhető eredménye” – mondta Lázár János. Az energiaárak és az infrastruktúra fogja eldönteni, hogy Magyarország hogyan fejlődik, és milyen lesz a gazdasági növekedés – hangsúlyozta az államtitkár, aki ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a következő uniós ciklusban a közlekedési infrastruktúra javítására legalább 1000 milliárd forintot fordítson az ország a rendelkezésre álló 7000 milliárdból.
Kovács Ákos, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.(NIF Zrt.) vezérigazgató-helyettese eközben arról tájékoztatott, hogy az M43-as autópálya új, kétszer kétsávos, burkolt leállósávos szakaszán három csomópont és két vasúti felüljáró épül. Az új útszakaszon két pihenő is létesül, egy egyszerű a Krak-érnél, illetve egy egyoldali komplex autópálya-pihenő Kövegynél. A beruházás kivitelezője a Duna Aszfalt Kft., amely a közbeszerzési eljáráson 46,490 milliárd forintos árral a legelőnyösebb és legolcsóbb érvényes ajánlatot nyújtotta be – ismertette a szakember.
Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője az MTI kérdésére elmondta, az M43-as autópályához román sztrádaszakasz várhatóan nem készül el a tervezett 2014-es határidőre. A határátkelő kialakításának mikéntjéről ugyanakkor jelenleg is egyeztetések folynak a Belügyminisztériummal, mivel Románia jelenleg még nem tagja a schengeni övezetnek.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.