
2011. március 17., 08:542011. március 17., 08:54
Japán a globális félvezetőgyártás 20 százalékát, a számítógépek, fogyasztói elektronikai termékek és kommunikációs berendezések területén pedig a gyártás 14 százalékát adja, a földrengés és a szökőár következtében viszont már most akadozik a termelés egy sor világcégnél. A Nikon például leállította egyik legnagyobb japán gyárát, a 4500 főt foglalkoztató oitai üzemet.
A Japán déli részén fekvő gyárban – ahol kamerákat és nyomtatókat szerelnek össze és lencséket gyártanak – alkatrész-ellátási és szállítási problémák miatt szünetel a termelés. Tokióban a közlekedés hátráltatja a cégeket. A Sony 6 ezer fős központi irodaépületében tegnap csupán 120 ember dolgozott a Reuters beszámolója szerint. A társaság közleménye szerint országszerte 7 üzemben és 2 kutató-fejlesztő telephelyen állt le a munka a katasztrófa miatt. A mikroprocesszorokat gyártó üzemekben már a legkisebb földmozgásra is automatikusan leállnak a berendezések. A termelés tüzetes vizsgálatok és a laboratóriumi körülmények helyreállítása után indulhat meg újra, ez pedig hetekig, akár hónapokig is eltarthat még akkor is, ha nem keletkezett kár.
Az ellátási lánc megszakadása áremelkedéshez vezethet, és akár hónapokig hiány lehet például táblagépekből és okostelefonokból – figyelmeztetnek elemzők, akik felhívják a figyelmet, hogy már a katasztrófa előtt is a kapacitások határán pörgött a termelés a globális elektronikai iparban. Az IHS iSuppli ágazati elemző cég kiemeli, hogy akkor is drágulás következhet, ha magában a gyártókapacitásban nem keletkezett komolyabb kár, mert a közlekedési és energiaellátási fennakadások hátráltathatják a termelést. Az Ericsson tegnapi közleménye szerint az első negyedévi üzleti folyamatokban még nem érezhető a Japánban történt kettős katasztrófa hatása, de érdemes abból kiindulni, hogy lesznek alkatrész-ellátási zavarok, a várható hatást azonban még nem lehet felbecsülni.
| A Magyar Suzuki Zrt.-nél egyelőre nem várható leállás a japán földrengés miatt, az esztergomi gyárban – közölte az Index internetes portál kérdésére Ruska Viktória kommunikációs igazgató. Noha a japán anyacég központja viszonylag távol van a földrengés helyétől, a gyár a múlt heti katasztrófa után március 14-én leállt. Emellett egyes Suzuki-beszállítók is szüneteltetik a tevékenységüket, ami kihathat az autógyártásra. A tervek szerint ma tekinti át a Suzuki Motor Corporation központi menedzsmentje, hogy japán partnereik mikortól, milyen feltételekkel tudnak újraindulni, illetve a japán Suzukinál mikor indulhat újra a gyártás. „Ezt követően mi is többet tudunk majd” – mondta Ruska Viktória. Az esztergomi Suzukik alapanyagának nagyjából kétharmada származik külföldről, egyebek mellett Japánból. A magyar Suzuki-gyárban bíznak abban, hogy nem lesznek alkatrész-ellátási gondjaik, de ha lesz bármilyen fennakadás, az legkorábban másfél hónap múlva jelentkezik majd a gyártásban. Noha a Suzuki az úgynevezett just-in-time rendszerben termel – vagyis semmilyen alapanyagból, alkatrészből nincs jelentős raktárkészlete –, az áru hajón érkezik Japánból, márpedig a most úton lévő szállítmányokkal nagyjából egy hónapig még biztosítani tudják a magyar gyár ellátását. |
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
szóljon hozzá!