Átfogó kampányt hirdetett az adócsalás ellen a pénzügyminisztérium. Daniel Chiţoiu tárcavezető az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában beszélt arról, hogy több olyan intézkedésre készülnek a következő hónapokban, amellyel visszaszorítanák a feketegazdaságot, illetve növelnék az államkassza bevételeit.
2014. január 21., 15:482014. január 21., 15:48
A szaktárca az adótörvénykönyv módosításával szigorítaná az adócsalás után kiszabott szankciókat, így a törvénytelenül eljáró cégeknek a közeljövőben már nem egy fix összeget, illetve késedelmi kamatot, hanem a be nem jelentett jövedelemmel arányos összeget kell kifizetniük bírságként.
„Azok a cégek, amelyek eltitkolják bevételük egy részét, vagy szándékosan hamis adatokat közölnek az adóhatósággal, a be nem vallott összeg 20–50 százalékát fizetik majd ki bírságként. Figyelembe véve azonban a többféle illetéket, az egyes szankciók összeadása révén az adócsaló jogi személyek akár 100 százalékos bírságban is részesülhetnek” – magyarázta Chiţoiu.
A pénzügyminisztérium nemcsak az adócsalókkal bánna szigorúbban, hanem jutalmazná a tisztességes cégeket. Chiţoiu elmondása szerint a közeljövőben a helyi adók és illetékek mintájára a kormány is 5–10 százalékos árengedményt adna azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a megadott határidő előtt befizetik teljes évi illetéküket az államkasszába.
„Egyelőre elemezzük az intézkedés várható költségvetési hatásait. Úgy gondolom, hogy a módosítás nem okoz bevételhiányt, az árengedmények miatti költségkiesést ugyanis kiegyenlíti az, hogy az államkincstárnak a mostaninál kisebb hitelt kell felvennie a költségvetési deficit fedezéséért” – mutatott rá a pénzügyi tárca vezetője.
Elektronikus pénztárgépeket vezetnek be
Egy másik újdonság, hogy a pénzügyminisztérium Magyarországhoz hasonlóan kötelezővé tenné az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek használatát minden kereskedelmi egységben. Az új felszerelések a papír alapú számlák helyett elektronikus formában tárolnák a vállalkozások bevételeit, az eszközök pedig közvetlenül csatlakoznának az adóhatóság informatikai rendszeréhez.
Az elektronikus pénztárgépeket három szakaszban vezetnék be: előbb a legnagyobb adófizetők, majd a nagyvállalatok, végül pedig a kis- és közepes vállalkozások számára teszik kötelezővé ezek használatát. A szaktárca mindezt március végéig megvalósítaná. Egy korszerű pénztárgép ára beszereléssel együtt mintegy 40–60 euró, az adóhatóság azonban a költségekkel arányos árengedményt biztosít a profitadóból a vállalkozásoknak.
Noha Magyarországon már 2012 őszén bejelentette a kormány, hogy a vállalkozásoknak az adóhatósággal on-line összeköttetésben álló elektronikus pénztárgépeket kell használniuk, az átállás nem zajlik zökkenőmentesen. Az új eszközöket eredetileg tavaly áprilisig kellett volna beszerezni, a határidő azonban hónapról hónapra tolódott. Az országban működő, nagyjából 250 ezer pénztárgép közül eddig valamivel több mint 20 ezret cseréltek on-line felszerelésre.
Szabályoznák a készpénzfizetést
Az interjúban Daniel Chiţoiu azt is elmondta, a pénzügyminisztérium az egy nap alatt a magánszemélyek és a cégek által kifizethető készpénz értékét is szabályozná. Rámutatott: olyan tervezeten dolgoznak, amely alapján a magánszemélyek egy nap során legfeljebb 10 ezer lejnyi készpénzt fizethetnek, a jogi személyek ugyanakkor sem más cégeknek, sem magánszemélyeknek nem adhatnak majd át ötezer lejnél nagyobb összeget. Jelenleg nincs szabályozva, hogy a magánszemélyek egymásnak mekkora összeget fizethetnek ki készpénzben, a jogi személyek esetében pedig a felső határ 10 ezer lej.
Nem mond le Ponta a hétcentes adóról
Normális esetben április elsejétől hatályba lép a január elsejétől az üzemanyagokra kivetni tervezett, majd három hónappal elhalasztott hétcentes plusz jövedéki adó, még Traian Băsescu államfő sem tud majd ellenszegülni – jelentette ki hétfő este az egyik kereskedelmi csatornának adott interjúban Victor Ponta miniszterelnök. Mint ismeretes, a nemzetközi hitelezők küldöttsége kedden érkezett Bukarestbe, az államelnök pedig még a tavalyi év végén ígéretet tett, hogy megpróbálja majd lebeszélni tárgyalópartnereit az új adó szükségességéről.
Chiţoiu hangsúlyozta: a feketegazdaság főként a készpénzfizetésen keresztül működik, ennek nyomán az adócsalásban leginkább a zöldségkereskedelem és a pékipar érintett, ahol a kifizetések többsége készpénzzel történik.
A tárcavezető az ingatlanpiacon tapasztalt csalásokra is felhívta a figyelmet, mint elmondta: az egy nap alatt kifizethető készpénz összegének szabályozása nyomán „a magánszemélyek többé nem indulhatnak egy nagy bőrönd pénzzel lakást, gépkocsit vagy földterületet vásárolni.”
Chiţoiu már 2012 végén, a miniszteri tisztség elfoglalásakor az adócsalás mértékének visszaszorítását tűzte ki egyik legfontosabb céljául, ennek nyomán tavaly nagyszabású átszervezéseket hajtottak végre az adóhatóság területi kirendeltségeinél. Az elmúlt években az államkasszába a különböző adókból és illetékekből befolyt összeg a bruttó hazai termék (GDP) 28–33 százalékát tette ki, ehhez képest az európai uniós átlag 38–40 százalék.
Mint ismeretes, Románia nemzetközi hitelezői rendszeresen bírálják a romániai hatóságokat, amiért nem lépnek fel elég hatékonyan az adócsalás visszaszorítása érdekében. A kormány a legutóbbi készenlétihitel-megállapodáshoz csatolt szándéknyilatkozatban is vállalta a szükséges intézkedések meghozatalát, a Ponta-kabinet egyebek mellet az adóhatóság átszervezésétől remél nagyobb begyűjtési hatékonyságot.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!