Áfacsökkentés új adókkal

Valamit valamiért

A kenyér áfájának a csökkentése az előzetes számítások szerint mintegy 100 millió lejes űrt fog hagyni a büdzsében, ezzel szemben az adóemelés, illetve az új adónem a kormány reményei szerint 300 millió lejt hoz majd a költségvetésbe. Szeptembertől ugyanis az aranyból vagy/és platinából ékszerek esetében 1 euró/grammos luxusadót kell fizetni, kivételt csak a jegygyűrűk képeznek, ha pedig több mint 14 karátos ékszerekről van szó, akkor grammonként már 2 eurós lesz az illeték.

Eközben a 3000 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtalmú személygépkocsik is luxust jelentenek már egy hónap múlva, így minden további köbcentiméterért 1 eurós adót kell utána fizetni. Az 500-1500 euró értékű bundák adója darabonként 50 euró, 1501-3000 euró között 200 euró, 3001-4500 euró között 450 euró, 4501-6000 euró között 750 euró, efölött pedig 1200 euró lesz. A vadászfegyverek, illetve a magáncélra vásárolt fegyverek – amelyek nem katonai vagy sportcélokat szolgálnak – után darabonként 50 és 1500 euró közötti összeget kell fizetni, miközben a töltények adója darabonként 0,1-0,4 euróra rúg majd. A 8 méteres vagy annál hosszabb hajók esetében az adó méterenként 500 euró lesz.

Drágább szeszes italok

A jövedéki adó szeptembertől csak a szeszes italok esetében nő, ennek mértéke a jelenlegi hektóliterenkénti 750 euróról 1000 euróra emelkedik. Mint Romulus Dascălu, az ágazatban érdekelt munkáltatók szövetsége, a Garant eelnöke tegnap elmondta, az intézkedés 25-40 százalékos drágulást fog eredményezni, ami miatt szerinte a szeszes italok eladása terén jelenleg is 70 százalékosra becsült adócsalás mértéke 90 százalékra bővül majd.

Visszaszorítanák az adócsalást

Eközben az áfacsökkentés úgy tűnik, nem hoz majd magával olcsóbb kenyeret, legalábbis nem azonnal. Erről hétfő este Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter beszélt, aki szerint a kormánynak nem az azonnali kenyérár-csökkentés a célja, hanem az intézkedés révén a sütőiparban igen nagy mérteket öltő adócsalást szeretnék ennek köszönhetően visszaszorítani. Elmondása szerint ugyanis az iparágban akár a 80 százalékot is elérheti a nem adózó cégek aránya.

Victor Ponta miniszterelnök viszont arról számolt be, hogy az IMF-delegáció változatlanul szkeptikus annak kapcsán, hogy az adócsalást vissza lehet szorítani az áfacsökkentés révén, de ennek ellenére végül belementek az intézkedésbe. A kormányfő éppen ezért a közeljövőben arra fogja kérni a sütőipari egyesületeket, hogy „méltányos\" időn belül bizonyítsák be, hogy igenis a lépés visszaszorítja az adócsalást.

Az ágazat ígér

Kérése pedig előfordulhat, hogy meghallgatásra talál, Aurel Popescu, a Rompan sütőipari munkáltatói szövetség elnöke ugyanis tegnap úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi 67 százalékról az áfacsökkentés révén 6-8 hónap alatt 20 százalékra csökkenhet a nem adózó cégek száma, így miközben az ágazat jelen pillanatban mintegy 1 milliárd lejjel károsítja meg az állami költségvetést, a lépésnek köszönhetően ebből 800 milliót a vállalkozók be fognak majd fizetni. A szakember szerint ugyanakkor az áfacsökkentésből mindenki nyerni fog, hiszen higiéniai és egészségügyi szempontból így biztonságosabb kenyér majd a boltok polcaira, am egyúttal olcsóbb is lesz, s még az ágazatban tevékenykedőknek is marad annyi pénzük, hogy újabb beruházásokat eszközöljenek ki.

Popescu egyúttal arról is beszámolt, hogy a sütőipari cégek képviselői ma találkoznak az illetékes hatóságokkal, s várhatóan partnerségi megállapodást kötnek „annak érdekében, hogy egy egészséges üzleti környezet jöjjön létre\".

Csökken az infláció

A kenyér áfájának a csökkentése ugyanakkor 0,7 százalékponttal alacsonyabb inflációt eredményezhet az év végére – derül ki az ING Bank Románia által tegnap közzétett jelentésből, a pénzintézet szakemberei ugyanis úgy számolnak, hogy a kenyérkészítés teljes láncának áfacsökkentésével akár 10 százalékkal is kevesebbet kell szeptembertől fizetni a mindennapi betevőért.

Jöhet az újabb hitel

Sikerült megegyezni a nemzetközi hitelezők – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság, valamint a Világbank – képviselőivel egy Romániának nyújtandó újabb készenléti hitelmegállpodásról – jelentette be Victor Ponta miniszterelnök. Részleteket egyelőre nem közölt, azonban az előzetes nyilatkozatok értelmében 3-5 milliárd euró közötti összegről lehet szó, amelyet egyébként nem kívánnak felhasználni a bukaresti hatóságok. Ugyanakkor olyan bejelentések is voltak, amelyek szerint a hitelezők kevesebb feltételhez kötik az összeg rendelkezésre bocsátását,mint az előző megállapodások esetében. Ponta egyébként tegnap a kormányülés első, nyilvános felében az is bejelentette, hogy az Európai Bizottsággal megkötött megállapodást, illetve az IMF-hez elküldött szándéknyilatkozatot nyilvánosságra fogják majd hozni. A kormányfő egyúttal azt tervezi, hogy a parlamenti ülésszak kezdetén a két ház előtt is bemutatja a megállapodást.

Először került ugyanakkor tegnap nyilvánosságra az IMF-delegáció új vezetőjének, Andrea Schaechternek az álláspontja, a küldöttségvezető a parlament két háza költségvetési és pénzügyi bizottságának képviselőivel tartott megbeszélésen arra hívta fel a figyelmet, hogy az országnak a makrostabilitás megőrzése mellett az egészségügyi, energetikai, illetve közlekedési reformokra kell összpontosítania. Schachter arra is kitért, hogy a román kormány és a nemzetközi hitelezők képviselői arról is határoztak, hogy közös erővel zökkenőmentessé teszik Románia útját a fenntartható gazdasági fejlődés felé.