
Hajlamosabb lenne az adópolitikai kísérletezésre a Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kormány, amely például könnyebben helyt adna az adókedvezményes hitel-átütemezésnek, ez azonban a kialakult bizonytalanság miatt nem lenne helyes – vélik az ING Bank elemzői.
2014. február 26., 19:192014. február 26., 19:19
A Victor Ponta miniszterelnök által néhány hete bejelentett hitelátütemezési javaslat szerint két évig megfeleztetnék a kisjövedelműek havi banki törlesztőrészletét. Ponta a fogyasztás felpörgetését várja az intézkedéstől, amellyel egyébként csak azok az adósok élhetnek, akik az 1610 lejes átlagbérnél kevesebbet keresnek, s akiknek nincs három hónapnál nagyobb elmaradásuk a törlesztésben.
Az ING Bank szakértői ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a Szociálliberális Unió (USL) felbomlása miatt egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val kötendő megállapodások meghiúsulnak. „Noha a liberális és a szociáldemokraták közötti szokatlan szövetségnek senki sem jósolt hosszú jövőt, a parlamenti többség felbomlása rövidtávon mégis politikai bizonytalanságot fog eredményezni” – derült ki a bank elemzéséből.
A szakértők emlékeztettek: a Hidroelectrica állami energetikai cég szerdán ismét fizetésképtelenné vált, így a kormány számára szinte lehetetlenné vált, hogy az IMF-fel kötött megállapodás alapján június végéig tőzsdére vigye a vállalatot.
Románia az elmúlt év végén kötött kétéves, 2 milliárd euró értékű készenléti megállapodást a valutaalappal, amely alapján – a pénzügyi célkitűzések elérése mellett – az államnak június végéig tőzsdére kell vinnie a Hidroelectrica és az Olténiai Energetikai Komplexum részvényeinek 15 százalékát, a bukaresti táblabíróság azonban tegnap jelentette be, hogy fizetésképtelennek nyilvánítja a Hidroelectricát.
Az Olténiai Energetikai Komplexum esetében ugyanakkor a széntartalékok felmérése még legalább az év közepéig eltart, így az IMF feltételeit Románia minden bizonnyal nem tudja teljesíteni.
Az ING Bank elemzéséből az is kiderült, hogy a kormánykoalíció felbomlása könnyen a lej leértékelődéséhez vezethet, annál is inkább, mivel a hírt máris felkapta a külföldi média. „A lej leértékelődését úgy tudnák leghatékonyabban megakadályozni, ha sürgősen megalakulna az új kormány” – hangsúlyozták az elemzők.
A piaci szereplők tegnap visszafogottan reagáltak az USL felbomlására: a lej/euró árfolyam a délelőtt folyamán enyhén emelkedett, így egy euró értéke elérte az 4,52 lejt.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!