Piaci alapon is alakulnak szövetkezetek, hiszen a termesztés és a feldolgozás is hatékonyabb lehet ebben a formában
Fotó: Barabás Ákos
Az agrárszövetkezetek tagjainak immár nem kell ingatlanadót fizetniük a mezőgazdasági célra használt épületek után. Az adómentességet az a gazda kérheti, aki az előző évben terményei legalább ötven százalékát szövetkezeten keresztül értékesítette.
2019. június 29., 08:022019. június 29., 08:02
2019. június 29., 08:262019. június 29., 08:26
Ösztönözheti az Erdélyben amúgy lassú ütemben beinduló gazdaszövetkezetek megalakulását, hogy a szövetkezeti tagoknak adómentességet biztosítanak mezőgazdasági épületeikre, ugyanakkor a különböző pályázati kiírások során is rendszerint magasabb pontszámot kapnak. A Hivatalos Közlönyben már megjelent a pénzügyminisztériumi rendelet, miszerint
A hatályba lépett rendelet értelmében az adómentességet az a gazda kérheti, aki az előző évben terményei legalább ötven százalékát a módosított, 2004/566-os számú vonatkozó törvény alapján létesített szövetkezeten keresztül értékesítette. Ha az épület társtulajdonban van, az adómentesség a szövetkezeti tag által birtokolt részre érvényes. Nemcsak magánszemélyek, hanem egyéni és családi vállalkozások is igényelhetik az adómentességet, ha szövetkezeti tagok.
Amint arról korábban több cikkünkben is beszámoltunk, a szakhatóságok évek óta szorgalmazzák a mezőgazdasági szövetkezést, a gazdák azonban sokáig ódzkodtak, mert a kommunista kollektivizálás rossz tapasztalatai elriasztották őket.
– mondta el megkeresésünkre Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője rámutatott, az adókedvezmény ösztönző lehet, ugyanakkor egy-másfél éve már a pályázati kiírások új szabályzata is összefogásra serkenti a gazdákat. Ugyanis a vidékfejlesztési tervben kiírt pályázatok esetében, de szinte valamennyi kiírásnál magasabb pontszámot kapnak a szövetkezetek, a szövetkezeti tagok, ezért egyre inkább megéri megalakítani ezeket a társulási formákat. Éppen ezért Kovászna megyében csak az utóbbi egy évben nyolc szövetkezet alakult, raktárhelyiségekre, begyűjtőközpontokra pályáztak sikeresen.
„Ezek a szövetkezetek még nem éppen olyanok, mint ahogy szeretnénk, vagyis hogy sok kisgazda legyen tagja, akik közösen jobban tudják érvényesíteni az érdekeiket. Egyelőre szűk csoportok társultak, de abban bízunk, hogy előbb-utóbb mások is csatlakoznak” – részletezte az igazgató. Hangsúlyozta, vitathatatlan előnyei vannak az együttműködésnek: már a beszerzéseknél jobb árat tudnak kialkudni, ha nagy mennyiségben együtt vásárolnak műtrágyát, növényvédő szereket vagy vetőmagot. A raktározás, feldolgozás szintén hatékonyabb a szövetkezetben, könnyebben találnak felvásárló piacot, jobb pozícióból tudnak felvásárlói árat kialkudni. „Lassan, de jó irányba haladunk. Abban bízunk, hogy a már megalakult szövetkezetek sikeresek lesznek, és a példájukon felbuzdulva a többi gazda is kedvet kap a társulásra” – vázolta Könczei Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!