Adóhalasztás az állam tartozásai miatt

Egy sürgősségi kormányhatározat-tervezet értelmében azok a vállalkozások, amelyek európai pénzekre írtak alá finanszírozási szerződést a romániai hatóságokkal, és ezeket az összegeket nem kapták meg időben – a kinnlevőség függvényében legtöbb két év halasztást kérhetnek a különböző adók és illetékek befizetésére.

Megelőznék a csődöket

A tervezet célja, hogy feloldja azoknak az adófizetőknek a tevékenységét, amelyeknek európai pénzeket kellene behajtaniuk, hiszen fizetniük kell az adókat és illetékeket, másrészt már benyújtották a kérést a költségeik megtérítésére, és a kifizetés késlekedése miatt jutottak szorult helyzetbe. Az adókötelezettségek halasztása annak a keretnek a függvényében történik, amennyi kinnlevősége van a vállalkozónak, először a legrégebbi adótartozásokat napolják el.

A felkínált lehetőséggel viszont nem élhetnek a fizetésképtelennek nyilvánított vállalatok, mint ahogy azok sem, amelyeknél beindult a kényszervégrehajtás vagy már kérték az adótartozásuk átütemezését. Az adóbefizetés halasztásához a cégeknek kérést kell benyújtaniuk az adóhatósághoz, mellékelve a hatósági igazolást, hogy mekkora összeget kellene megkapniuk az európai alapokból. A hatóságoknak az igényléstől számítva öt napon belül ki kell állítaniuk ezt az igazolást, a cég pedig kötelezheti magát, hogy lemond a késedelemi és büntetőkamatokról, cserébe ezeket neki sem kell az elhalasztott adók után kifizetni. Ellenkező esetben napi kamatot számolnak, a halasztás jóváhagyásától számítva az adó befizetésének időpontjáig.

Az adófizetők egyébként egy vagy akár több alkalommal is kérhetik az adóbefizetés elhalasztását, azzal a feltétellel, hogy ne lépjék túl annak az összegnek a keretét, mellyel nekik tartozik az állam a pályázati kifizetésekkel.

„Inkább fizessenek!”

Úgy tűnik azonban, hogy az üzleti szférának nem feltétlenül fogja elnyerni a tetszését a kezdeményezés. „A vállalkozóknak kiszámíthatóságra van szükségük, arra, hogy a szerződésekbe foglaltakat betartsa az állam, tehát időben kifizesse az európai pénzeket” – szögezte le a Krónika megkeresésére Balási Csaba. A Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emlékeztetett, a kifizetések évek óta állandóan késnek, ez pedig ellehetetleníti a gazdasági szférát, hiszen az utófinanszírozásos pályázatoknál általában kénytelenek bankhitelhez folyamodni. „Az adók halasztásával lehet tologatni a kifizetéseket, húzni az időt, de a vállalkozó ezzel nem jut pénzhez. Ez a tervezet is azt jelzi, hogy az államnak nincs pénze, hogy fizessen. Azért nincs pénze, mert a vállalkozók nem fizetik az adót, de azért nem fizetik, mert a gazdaság egy helyben toporog. Állami beruházásokra lenne szükség, hogy a vállalkozók munkához jussanak, és a gazdaság kimozduljon a holtpontról” – fogalmazta meg Balási Csaba. A gazdasági szakértő szerint a közszférában olyan prefektúráknak és minisztériumoknak alárendelt intézményeket hoztak létre, amelyek megnehezítik a vállalkozók életét, és növelték az állami kiadásokat.  „Ezeket kellene megszüntetni, hiszen 2000 óta három-négyszeresére növekedett a bürokrácia” – vallja Balási Csaba.

A székelyföldi kamaraelnök ugyanakkor kérdésünkre arról is beszélt, hogy a vállalkozók többsége messzire elkerüli már a pályázati lehetőségeket, hiszen például egy műhelyre csak zöldmezős beruházásként adnak európai uniós pénzt, továbbá az is kitétel, hogy a gépek 80 százalékának is újnak és az EU-ban vásároltnak kell lennie.