Fotó: Mediafax
A gazdaság teljesítményének csökkenése miatt megtörténhet, hogy jövőre meg kell emelni a jelenleg 16 százalékos, egységes adókulcs mértékét – jelentette be Mihai Tănăsescu, Románia Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) delegált képviselője. A pénzügyi szakember a Ziarul Financiar című gazdasági napilapnak adott interjújában beszélt a lehetséges adóemelésről. Rámutatott: erről a kérdésről eddig a választási kampány miatt nem beszélt egyetlen párt sem. „Az adópolitikának két ténnyel is szembe kell néznie: az egyik ahhoz kapcsolódik, hogy a költségvetésnek többletforrásokra van szüksége annak érdekében, hogy ki tudja küszöbölni a gazdaság teljesítményének csökkenése által kiváltott negatív hatásokat, a másik pedig az állami bevételek hatékonyabb összegyűjtése. Ennek fényében megtörténhet, hogy a kormány az egységes adókulcs mértékének meghatározott időtartamra történő megemeléséről dönt, esetleg az is, hogy alapvető koncepciós változás következik be az adópolitikában, azaz ismét bevezetik a progresszív adózást” – mutatott rá Tănăsescu. A szakember szerint bármelyik is kerül bevezetésre ezen intézkedések közül, megfelelően elő kell készíteni, meg kell magyarázni miről szól, és meg kell indokolni, miért szükséges, hogy a polgárok adózási fegyelme ne csökkenjen, a cél ugyanis az államkassza reálbevételeinek növelése.
Tănăsescu – aki 2000 és 2004 között a pénzügyminiszteri tisztséget is betöltötte – úgy vélte, a jelenlegi pénzügyi válság bizonyos áldozatok meghozatalát is szükségessé teszi. A kormánynak népszerűtlen intézkedéseket is kell majd hoznia, amihez erős parlamenti többség szükséges, hogy végre tudja hajtani a korrekciós lépéseket és a reformokat. A szakember szerint abban az esetben, ha a helyi pénzügyi piacokon is éreztetni kezdené hatását a válság, a hitelintézetek által a jegybanknál elhelyezett kötelező minimális tartalékok alapul szolgálhatnak a stabilizációs intézkedésekhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok