
Jelentősen lefelé rontotta a román bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó prognózisát az Európai Bizottság, miután a második negyedévben lelassult a növekedés.
2014. november 04., 19:492014. november 04., 19:49
Kedden közzétett jelentésük szerint idén a román gazdaság mindössze 2 százalékkal fog bővülni a júniusban becsült 2,8 százalék helyett. A brüsszeli testület egyébként eddig a legpesszimistább a román gazdaságot illetően, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentésében 2,4 százalékos bővülést jelzett előre, miközben a Világbank 2,7 százalékos növekedést vár. A prognózis lefelé rontotta a jövő évi növekedési adatokat is, a korábbi 2,6 százalékos bővülés helyett most már csak 2,4 százalékos bővülést helyeznek kilátásba.
Nő a hiány
„2015-ben a román költségvetés hiánya eléri majd a GDP 2,8 százalékát, amennyiben abból az alapállásból indulunk ki, hogy a kormány nem változtat fiskális politikáján. A dokumentum elkészültéig semmiféle terv nem érkezett a 2015-ös évi költségvetésre vonatkozóan. A prognózis szem előtt tartotta a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentését, ami miatt a GDP 0,8 százalékának megfelelő összeggel csökkennek majd 2015-ben a büdzsé bevételei” – mutat rá a jelentés.
Amint arról korábban írtunk, a kormány a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság képviselőivel folytatott tárgyalások során 1,4 százalékos deficitet vállalt, a mostani becslésnek éppen a felét, ami pedig azt jelenti, hogy közel 10 milliárd lejjel nagyobb lehet a korábban előre jelzettnél a hiány.
Az EB szakértői ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az úgynevezett oszlopadó 0,5 százalékpontos csökkentése is a GDP 0,1 százalékának megfelelő lyukat fog ütni a költségvetésen. „A törvény értelmében arra kell számítani, hogy jövőre csökken a jövedéki adó. A költségvetés kiadásai eközben enyhén csökkenhetnek, mivel kisebb összegű állami beruházásokra lehet számítani” – hívja fel a figyelmet a kedden nyilvánosságra hozott dokumentum.
Az idei év végére egyébként az Európai Bizottság 2,1 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet vár a tavalyi 2,2 százalék után. A bevételi oldal kapcsán a jelentés készítői megjegyzik, hogy az üzemanyagok jövedéki adójának a növelése, illetve a tulajdonokra kivetett adó kiszélesítése kompenzálja az áfabevételek lassú ütemű növekedését, illetve a tb-járulék 5 százalékpontos csökkentését, ami október elsejétől lép hatályba.
A kiadások kapcsán eközben arról értekeznek, hogy az európai uniós források lehívásának hatékonysága jelentősen elmaradt a várakozásoktól, ám arra számítanak, hogy az utolsó negyedévben ez lendületet vesz.
A jelentés készítői megjegyzik továbbá, hogy a fogyasztói bizalom növekedésének és a lakossági bevételek bővülésének köszönhetően a második fél évben nőni fog a fogyasztás is. A brüsszeli illetékesek ugyanakkor arra számítanak, hogy a befektetések is pozitív irányban alakulnak mind a magán-, mind az állami szektorban.
Alacsonyabb infláció
A dokumentum arra is kitér, hogy az elmúlt hónapokban enyhén nőtt az infláció, miután júniusban rekordnak minősülő 0,66 százalékon állt, főként a sütőipari termékek általános forgalmi adója csökkentésének köszönhetően, illetve amiatt, hogy erősödött a lej, továbbá az euróövezetben is alacsony volt a pénzhígulás üteme.
Az idei év végére a prognózis 1,5 százalékos éves szintű inflációt vár, ami lényegesen alacsonyabb a tavaszi jelentésben előrevetített 2,5 százalékhoz képest. Ez főként a jó mezőgazdasági évnek, a földgáz árliberalizációja késleltetésének, az energiaárak világpiaci csökkenésének tudható be. A bizottság 2015-re és 2016-ra 2,1, illetve 2,7 százalékos pénzhígulást vár.
Meglátásukban jövőre a magánfogyasztás támogatja a helyi gazdaságot, ami folytatja növekedését. Ezt segítik majd a növekvő fizetések, az alacsony infláció, illetve a csökkenő banki kamatok. Ugyanakkor a hitelezés fellendülésére is számíthatunk 2015-ben – két év visszaesés után – a jelentés készítői szerint.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!