2010. február 01., 09:302010. február 01., 09:30
Egy ismeretlen informátor 2,5 millió euróért német adócsalókat leplezne le – közölte tegnap a berlini pénzügyminisztérium. Sajtójelentések szerint a szóban forgó személy ennyit kér a pénzügy-minisztériumtól, illetve német adóhatóságoktól azért a DVD-ért, amely mintegy 1500 olyan személy adatait tartalmazza, akik svájci bankszámláikon a törvényes adózás megkerülésével milliókat helyeztek el.
Az ajánlat óriási dilemmát és egyidejűleg nagy vitát keltett a német fővárosban.
Az informátor ugyanis lopott adatokkal kereskedik, az állítólagos adócsalók leleplezésével viszont becslések szerint legkevesebb 100 millió euró folyhatna be az államkasszába. Egyes vélemények szerint ugyanakkor az adatok megvásárlása egy közönséges tolvaj jutalmazása lenne.
A felettébb kínos ügy ráadásul diplomáciai viszályt is okozhat Németország és Svájc között, a berni kormány ugyanis jelezte: megrendülne a bizalom Németország iránt, ha a berlini kormány lopott árút vásárolna meg. A hatóságok közben megerősítették, hogy az informátor – akinek személyazonossága nem ismert – a wuppertali adóhatóságokat kereste meg.
Az adatok hitelességének alátámasztására öt személy adatait ellenszolgáltatás nélkül kiadta, és az ő esetükben a gyanú beigazolódott, azaz mindegyikük mintegy 1 millió eurós adócsalást követett el. Mindennek alapján az illetékesek úgy vélekedtek: ha a különös ügylet létrejönne, az állam legkevesebb 100 millió euróval lehetne gazdagabb.
Többen ugyanakkor még a 200 millió eurót sem tartották lehetetlennek. A pénzügy-minisztérium érdemben egyelőre nem foglalt állást, de az üggyel állítólag Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter személyesen foglalkozik. Bár az adóügyek általánosságban tartományi hatáskörben vannak, fontosabb esetekben azonban az állam közbeléphet. Értesülések szerint a minisztérium jelenleg mérlegeli a kialakult jogi helyzetet.
Németországban egyébként nem ez az első ilyen jellegű eset. Két évvel ezelőtt az akkori pénzügyminiszter, Peer Steinbrück az adóhatóságokkal együttműködve zöld jelzést adott egy hasonló ügylethez. A kifizető a német szövetségi hírszerzés, a BND volt, amely 5 millió eurót fizetett ki egy volt liechtensteini banki alkalmazottnak, aki cserébe több mint 1000 adócsaló adatait tartalmazó CD-ket, illetve DVD-ket adott át. A liechtensteini eset nemcsak Németországot, hanem több más európai államot is érintett. A német szervek még ma sem zárták le az akkori ügy felderítését, amelynek fő „áldozata” Klaus Zumwinkel, a német posta korábbi vezetője volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok