A kedvező nemzetközi piaci hangulat hatására emelkedéssel nyitott tegnap reggel szinte valamennyi európai tőzsde. A növekvő tendencia pedig napközben sem csökkent, sok értéktőzsdén dupláztak rá a részvények a hétfői értékekre. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, hétfőn csökkenéssel nyitottak a tőzsdék, a részvények értéke pedig a nap folyamán tovább zuhant. A visszafordíthatatlannak tűnő negatív tendencia folytán a Bukaresti Értéktőzsdén fel is kellett függeszteni mintegy félórára a tranzakciókat. Azonban az újranyitás sem tudta fékezni a befektetőket, akik igyekeztek megszabadulni értékpapírjaiktól. A szakértők szerint a kedd óta tartó emelkedés főként annak tudható be, hogy egyre többen bíznak a napokban bejelentett pénzügyi mentőtervekben, és hiszik, hogy ezek a hitelcsomagok tehetnek valami jót a reálgazdasággal is, a továbbra is biztosra vett világgazdasági lassulás közepette. A bankok 8–15 százalék között drágultak az első órában.
A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 4,1 százalékos előrelépéssel kezdett, az első óra vége felé 4,7 százalékos nyereséggel 873,54 pontnál tartott, 42,02 százalékkal elmaradva év végi értékétől. Második napja emelkedik, ötnapi, meredek visszaesés után. Kedden 2,15 százalékot nyert, hétfőn 1,7 százalékot vesztett, öt és fél éves mélypontra zuhant. A múlt héten 7,8 százalékot vesztett, ismét több mint ötéves mélypontra zuhant. Az előző héten 6,3 százalékot nyert, benne története legnagyobb egynapi előretörésével, az október 13-i 10,1 százalékos emelkedéssel. Még egy héttel korábban viszont 22 százalékot vesztett, a hetet több mint ötéves mélyponton zárta. A harmadik negyedévben 11,46 százalékot, az első félévben 20,26 százalékot vesztett. Tavaly 1,56 százalékot nyert, ezzel 2007 volt a leggyengébb éve 2002 óta, pedig tavaly júliusban hat és fél éves csúcsra ért.
Emelkedéssel nyitott, s folyamatosan növekedett a Bukaresti Értéktőzsde is. A növekedés leginkább a SIF befektetési társaságokra és az energetikai piacra volt jellemző. A Petrom részvényei már nyitáskor 10 százalékos drágulást mutattak a keddi árfolyamhoz képest. A befektetők által legnépszerűbb értékpapíroknak azonban a BRD részvényei bizonyultak, ez utóbbiak 7 százalékkal drágultak az előző naphoz képest.
A Budapesti Értéktőzsde is folyamatos emelkedésről számolt be. A tegnapi nap folyamán a hétfői zuhanást követően az OTP és a MOL is elérte a maximálisan megengedett 15 százalékos növekedési küszöböt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok