2009. december 02., 10:092009. december 02., 10:09
Csakis akkor van jövője a székelyföldi vendéglátásnak, ha a szolgáltatók össze tudnak fogni, illetve ha a szálláson és étkeztetésen túl jellegzetes programokat is tudnak kínálni az idelátogatóknak – hangzott el egyebek mellett a Hargita megyei szállásadóknak a hétvégén, Székelyudvarhelyen megszervezett szakmai találkozóján.
Mint arra előadásában Nagy Benedek egyetemi adjunktus is rámutatott, hatalmas idegenforgalmi potenciál rejlik Hargita és Kovászna megyében, csak meg kell tanulni élni a lehetőségekkel. A szakember előadásában úgy vélekedett, a két székely megye Románia egyik legfontosabb turisztikai célpontja lesz, ennek alapját pedig a felvázolt jövőkép értelmében egy sajátos ökoturizmus és aktív vendéglátás képezi majd, gyógyászati, kulturális és vidéki elemekkel együtt.
Hasonlóképpen vélekedett Hajdó-Khell Noémi szervező is. „Ma már nem lehet csak szállást és étkezést értékesíteni a vendéglátói piacon, a potenciális vendégeknek programot kell biztosítani” – hangsúlyozta a szervező, aki kiemelte, hogy szemléletváltásra van szükség az értékesítés terén is. Kolumbán Gábor közgazdász előadásában a vendéglátók együttműködésének fontosságát emelte ki.
„A turisztikai termékek hiánya nem csupán a szakmai felkészültség hiányának tudható be. Ennél sokkal jelentősebb az együttműködési készség, tudás és gyakorlat hiánya, ami a Székelyföldön a társadalmi-gazdasági élet minden területén megnyilvánul. Létérdekünk megtanulni együttműködni” – emelte ki Kolumbán Gábor.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke arra próbálta felhívni a megjelent vendéglátók figyelmét, hogy a helyi potenciált a helyieknek kell kiaknázniuk, mert csakis ebben az esetben marad a haszon a Székelyföldön.
„Az én székelyföldi jövőképemben a turisztikai ágazat legfontosabb szolgáltatói a helyi panziók, a helyi éttermek, a helyi utazási irodák, a helyi programszervezők. E jövőképben természetesen helyük van a magas színvonalú, többcsillagos szállodáknak is, de be kell látnunk, hogy jövőnket nem építhetjük csak arra, hogy földeket biztosítunk a multiknak, hogy felépítsék hoteljeiket, a helyiek meg mehetnek oda takarítani” – fogalmazott az önkormányzat elnöke, aki szerint ehelyett a „gyarapodó közösségek Székelyföldjéről” kell beszélni, amelyben a turizmus arra szolgál, hogy a helyben előállított termékeket, a helyi természeti kincseket helyi emberek adják el az ideérkező turistáknak.
Borboly szerint ugyanakkor a turizmus a Székelyföld polgárosodásának eszköze, a polgári, vállalkozó Székelyföld megteremtésének egyik útja. Az elöljáró a fenntartható értékek megőrzéséért egy a zöld Székelyföld megteremtését látja járható útnak, ami viszont válaszút elé állítja a szállásadókat, akik a rövid távú előnyökkel kecsegtető tömegturizmus vagy a hosszabb távon sokkal több előnnyel járó, „zöld út” közül választhatnak.
A találkozón az internetes népszerűsítés fontosságáról is szó esett. Fazakas Szabolcs egy olyan interaktív honlapot mutatott be, amelyet a panziókat, természeti, történelmi látványosságokat bemutató kisfilmek tesznek különlegessé. A több mint száz kisfilmet tartalmazó turisztikai honlap angolul is böngészhető, és a www.iranytu.ro, illetve a www.arrival.ro címek alatt néhány napon belül böngészhető is lesz.
Ezt a honlapot – a kezdeményező szerint – az utazási irodák is könynyen használhatják, hiszen a szálláskínálatot margaréták és csillagok szerint is osztályozzák, továbbá a járulékos szolgáltatásokról – egyebek mellett az autóbérlési lehetőségek, taxis telefonszámok, biztosító társaságok, pénzváltók – is információt kaphatnak az érdeklődők.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.