Fotó: A szerző felvétele
2010. június 22., 09:402010. június 22., 09:40
Átlagosan a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy nem utazik el a szabadidejében. A felmérés készítői rámutatnak, minél magasabb egy országban az életszínvonal, annál nagyobb azoknak a száma, akik szabadságuk alatt elutaznak valamerre: a 40 százalékos átlaghoz képest Kelet-Közép-Európában 61 százalék ül otthon, míg Nyugat-Európában ez az arány 37 százalékra csökken.
A legnagyobb utazási vágy a svédeket jellemzi, itt 87 százalék utazik el szabadsága alatt, a hollandoknál ez az arány 85 százalékos, míg a belgáknál 77 százalékos. Az ellenkező póluson a romániai és a bulgáriai lakosság áll, előbbi esetében 70, utóbbinál 71 százalék inkább otthon marad. A magyarországi lakosságot sem jellemzi nagyobb mobilitás, ott is kétharmadra rúg az otthonmaradók számaránya. Az életszínvonal mellett a kor is meghatározza az utazási kedvet.
A vizsgált országokban a fiatalok azok, akik szívesebben elmozdulnak otthonról. Németország egyébként az egyetlen olyan állam, ahol az utazási kedv nem korfüggő, hasonlóan gyakran utazik valamennyi korosztály. Míg az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában az idősek járják a nagyvilágot, alig 40 százalékuk marad szívesebben otthon, Romániában ez a számarány eléri a 87 százalékot, azaz az idős személyek mindössze 13 százaléka szokott utazni, kirándulni. Szintén lesújtóan hat az az adat, miszerint a romániai összlakosság nagyon kis hányada engedhet meg magának külföldi nyaralást, a valamerre elutazók 65 százaléka belföldön szokott nyaralni.
A felmérésben részt vevő országok lakosainak harmada nyilatkozott úgy, hogy fejenként legtöbb ezer eurót szánnak idén a nyaralásra, közülük is 21 százalék 5000 eurónál is kevesebbet költene. Minden tíz személyből mindössze egy engedi meg magának, hogy ezer és 2 ezer euró közötti összeget fordítson egy nyári kiruccanásra. Míg azonban Svédországban ez a számadat megháromszorozódik, a hollandok és belgák „mindössze” 20 százaléka költene ennyit. A romániai lakosság még ennél is inkább odafigyel minden egyes centecskéjére: a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezer euróig terjedő költségvetésből hozná össze a nyaralást, közülük 16 százalék pedig 500 eurónál kevesebbet irányoz elő erre a célra.
Amikor azonban szabadság alatti klub-, illetve bárlátogatásra terelődik a szó, a listavezetők közé lép elő Románia: míg az európai átlag e tekintetben 16 százalékos, a romániaiak 24 százaléka választja a kikapcsolódásnak ezt a formáját. Ez az arány a portugálok esetében 22, a németeknél 20 százalékos. A bevásárlások tekintetében is elsők között áll az ország, míg itt az arány 8 százalékos, az európai 6, s az egyesült államokbeli is alig 7 százalékos. A romániai lakossághoz hasonló mértékben csak a törökök szeretnek „shoppingolni” szabadságuk alatt.
A tizenhét ország megkérdezetteinek 19 százaléka részesíti előnyben az aktív, sportos nyaralást. A felmérés készítői ebbe a kategóriába sorolják mindazokat, akik szabadságuk alatt úszni, kerékpározni, hegyet mászni, túrázni szeretnek. Nyugat-Európában ez az arány csak 18 százalékos, a legaktívabbak viszont 31 százalékkal a belgák, majd 26 százalékkal a németek következnek. Kelet-Közép-Európában a legmozgékonyabbnak a csehek bizonyulnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok