Fotó: Mediafax
2009. december 08., 09:562009. december 08., 09:56
Rontott Románia pillanatnyi gazdasági helyzetén, hogy Traian Băsescu újabb államelnöki mandátumot szerzett. Az államfő újraválasztása ugyanis sokak szerint a politikai válság folytatását jelenti, hiszen a jelenlegi helyzetben a szociáldemokratákból, nemzeti liberálisokból, az RMDSZ-ből, illetve a nemzeti kisebbségekből álló ellenzék is megerősödve került ki a választásból, így változatlanul nincs esélye annak, hogy rövid időn belül kormánya legyen az országnak.
Ahhoz pedig, hogy az ország gazdaságilag valamelyest helyreálljon, elengedhetetlen egy stabil parlamenti támogatással bíró kormány, amely kidolgozza, beterjeszti a törvényhozás elé, majd el is fogadtatja a már amúgy is késésben levő 2010-es állami költségvetést. Mert – mint ismeretes – a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság egyaránt azt szabta meg feltételül a korábban a Boc-kormány által igényelt nemzetközi hitel következő részletének folyósításának feltételeként, hogy az ország mielőbb egy hiteles büdzsével rukkoljon elő.
Ez azonban eleinte azért lehetetlenült el, mivel az ellenzék által lemondatott Boc-kabinetnek a hatályos törvénykezés értelmében nem állt jogkörében a költségvetés-tervezet beterjesztése. Hosszas egyeztetéseket követően végül az ellenzék támogatásával sikerült elfogadni egy olyan törvénymódosítást, amely lehetővé teszi Bocéknak, hogy benyújtsák a büdzsétervezetet, azonban Traian Băsescu heteken keresztül halasztotta ennek kihirdetését. Végül a két választási forduló között aláírta a törvényt, ám a költségvetés ügyében azóta nem történt előrelépés.
Ezért egyre valószínűbb, hogy a következő, eredetileg decemberre ígért hitelrészlet csak január–februárban, talán annál is később érkezik meg, ami pedig teljesen ellehetetlenítheti az ország gazdaságát. A lassan több mint egy éve tomboló gazdasági válság ugyanis annyira kiürítette az államkasszát, hogy a gazdasági szakértők szerint már a decemberi nyugdíjak és közalkalmazotti bérek kifizetésére sem lesz pénz, csakis abban az esetben tudja a kormány ezeket kifizetni, ha a Romániában működő bankoktól a nemzetközi hitelhez viszonyítva jóval nagyobb kamattal járó kölcsönöket vesz fel.
Ezzel szemben a szakemberek arra számítottak, hogy amennyiben a szociáldemokrata párti Mircea Geoană kerül ki győztesként az államfőválasztásból, akkor heteken belül megalakul a Johannis-kormány, amely többségi támogatottsággal rendelkezik a parlamentben, így már az év végéig át tudja vinni a jövő évi költségvetést.
Mivel nem így történt, tegnap, a választások részleges, ám már Traian Băsescu győzelmét előrevetítő eredményeinek közzétételét követően mind a lej, mind a bukaresti tőzsde megsínylette a polgárok döntését.
A lej/euró árfolyam már a reggeli órákban hatalmas kilengéseket mutatott: miközben reggel 8.45 órakor még 4,2089 lejes árfolyamon állt a bankközi piacon, húsz perccel később, 9.05 órakor már 4,2404 lejre ugrott. Az X-Trade Brokers brókercég tegnap közzétett elemzése szerint a lej/euró árfolyam az elmúlt időszakban nagyon megsínylette a politikai válságot, a román fizetőeszköz látványos leértékelődése október elején indult, amikor is a Boc-kormánytól a parlament megvonta a bizalmat.
A trend azóta is folytatódott, az október elsejei 4,1776 lejes árfolyamról a hónap végére elérte a 4,3 lejt is. Az elmúlt héten valamelyest visszaállt a piac lejbe vetett bizalma, ezért fokozatosan erősödött a román deviza, elérve a 4,2 lej/eurós szintet. „A befektetők jóval derűlátóbbak voltak az elmúlt héten, ugyanakkor az is hozzájárult a lej megerősödéséhez, hogy a téli ünnepek közeledtével megnőtt a lej iránti kereslet a piacon” – fogalmaztak tegnap a brókercég elemzői, akik szerint az újrázó államfőnek prioritásnak kell tekintenie a politikai stabilitás helyreállítását.
Mint vallják, mielőbb meg kell alakulnia egy legitim kormánynak, amelynek nemcsak a nemzetközi hitelintézeteknek kell megfelelnie, hanem mielőbb el kell kezdenie a párbeszédet a sztrájkhullámokkal fenyegetőző szakszervezetekkel is. Mindez nem lesz könnyű, teszik hozzá, a lakosság szemében népszerűtlen intézkedéseket is meg kell hoznia majd a kormánynak és az új államfőnek ahhoz, hogy a nemzetközi hitelintézetek által megszabott feltételrendszernek meg tudjanak felelni.
Óriási visszaeséssel zárt tegnap a bukaresti értéktőzsde (BVB) is, mivel az értékpapír-tulajdonosok a vásárlás helyett a részvények eladását választották az államfőválasztás második fordulóját követő első napon. A pénzmozgás azonban rekordot döntött, elérte a 36 millió eurót, ennek mintegy 70 százaléka azonban annak tudható be, hogy új gazdára talált a Transilvania Bank részvényeinek 4,01 százaléka. Ez öt tranzakció révén valósult meg, és összesen 102 millió lejt (24,2 millió eurót) implikált.
Emelkedett Románia törlesztésbiztosítási díja tegnap a londoni kereskedésben, miután kiderült, hogy a polgárok többsége Traian Băsescut választotta újra államfőnek. A CMA DataVision vezető londoni piaci adatszolgáltató cégnél úgy nyilatkoztak, hogy a román törlesztéskockázat fedezetére köthető hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) ára az irányadó ötéves futamidőre 264,3 bázispont volt a londoni CDS-piacon tegnap kora délután. Ez mintegy 15 bázisponttal magasabb a péntek esti New York-inál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok