A nyersanyagok a világgazdaság buktatói?

A lassan-lassan kezdődő világgazdasági javulást kisiklathatják az emelkedő olaj- és nyersanyagárak. „A pénzügyi válsággal már foglalkoztak (a politikai döntéshozók), de a nyersanyagválsággal nem”, idézte a Goldman Sachs bankház figyelmeztetését a Financial Times a hétvégén. „Ha az olajárak fölmennek, akkor a központi bankok kettő között dönthetnek: vagy visszalökik a gazdaságokat a recesszióba, vagy hagyják gyorsulni az inflációt” – mondta a londoni gazdasági lapnak a Bank of America Merrill Lynch nyersanyagipari elemzője, Francisco Blanch. Szerinte amiképp a tavaly nyárig rekordra emelkedett kőolaj- és nyersanyagárak „a recesszió alábecsült okai” voltak, azonképp alábecsült az árak összeomlásának ösztönző hatása a világgazdaságra most.

A csúcs még messze van

Csakhogy az árak összeomlása már messze van. Igaz, a tavalyi árcsúcsok is messze vannak még, de az irányzat tartósan emelkedőnek tűnik, mióta márciusban feltámadt a remény a világgazdasági kilábalás iránt a piacokon. A világpiaci kőolajreferenciafajta, az északi-tengeri Brent ára tavaly július 11-én érte el minden idők csúcsát hordónként 147,50 dolláron, idén januárban alig került többe 30 dollárnál, de a múlt héten 76 dolláron is jegyezték.

Az ipari fémek közül az irányadó réz ára szintén tavaly júliusban hágott minden idők csúcsára, tonnánként 8940 dollárra, majd a tavalyi évet 3060 dolláron fejezte be – 56 százalékkal olcsóbban, mint 2007-et –, de pénteken 6130 dolláron végzett a londoni fémtőzsdén (LME), 100,33 százalékkal drágábban a tavaly év véginél. Az alumínium 30 százalékkal, az ólom 89 százalékkal, a nikkel 67 százalékkal drágább, mint tavaly év végén.

A múlt héten a Bank of England váratlan döntése – 50 milliárd fonttal 175 milliárd fontra emelte a mennyiségi enyhítése, vagyis a hitellel nem fedezett piaci kötvényvásárlásai keretét – már figyelmeztette a piacokat, hogy a várva várt föllendülés talán az eddig hittnél kevésbé lesz erős, írta a Financial Times.

Várakozás újabb adatsorokra

A héten megjelenő adatok azonban némi fényt vethetnek arra, hogy a háttérben zajló, „alábecsült” fejlemények miként hatnak a jövőre. Az amerikai Fed pénzügy-politikai bizottsága (FOMC) szerdán tartja legközelebbi értekezletét. Bizonyosra vehető, hogy marad a majdnem zéró alapkamat, de a piac azt várja, lesz-e valami jelzés, hogy az amerikai központi bankrendszer esetleg növeli a kincstárjegyvásárlásra szolgáló, 300 milliárd dolláros keretét. A keret ugyanis szeptemberben várhatóan elfogy. Szintén aznap jelenik meg az amerikai külkereskedelem júniusi statisztikája. Elemzők szerint 28,5 milliárd dolláros hiányra kell számítani az amerikai kereskedelmi mérlegben a májusi 26 milliárd után: ez részben az olajimport emelkedő árát fogja tükrözni.

A piac a legnagyobb érdeklődéssel az amerikai kiskereskedelmi adatokat várja, amelyek csütörtökön jelennek majd meg. A roncsprémiumnak köszönhetően várhatóan 15 százalékkal több kocsit vettek az amerikaiak júliusban, mint júniusban. Ettől a teljes kiskereskedelmi forgalom talán 0,3 százalékkal is nőtt júliusban, miután júniusban még 0,6 százalékkal csökkent, és éves összehasonlításban a kiskereskedelem viszszaesése 5 százalékra mérséklődhetett a júniusi 6,5 százalékról.

Az autó- és benzinvásárlást leszámítva azonban a fellendülést, ha van egyáltalán, megfékezi a növekvő munkanélküliség és a csökkenő nominális átlagbér, tette hozzá a Financial Times. Az amerikai ipari termelés júliusi adatsora pénteken következik: az elemzők 0,1 százalékos havi növekedésben bíznak, ez lenne az első javulás kilenc hónapon belül.

Németország, Franciaország és az euróövezet második negyedévi GDP-alakulásáról csütörtökön adják ki az első becsléseket az illetékes statisztikai hivatalok. Az elemzői előrejelzések átlaga 0,4 százalékos GDP-csökkenést valószínűsít az euróövezetben a második negyedévről az első negyedévi, 2,5 százalékos mínusz után, rendre az előző negyedhez viszonyítva.

Éves összehasonlításban a visszaesés várhatóan még 5 százalékra romlott az első negyedévi, 4,9 százalékos mínuszról. Németországban az elemzők 0,2 százalékos visszaesést várnak a második negyedévről az első negyedévi, 3,8 százalékos mínusz után. Éves összehasonlításban a visszaesés 6,6 százalékra enyhülhetett 6,9 százalékról. Franciaországban a piac szintén 0,2 százalékos visszaesésre számít a második negyedévről az első negyedévi, 1,2 százalékos mínusz után, írta a Financial Times.