2010. április 26., 09:542010. április 26., 09:54
A miniszter szerint a pénzügyi segéllyel kapcsolatos döntés attól függ, hogy Görögország az elkövetkező években szigorú takarékossági politikát folytat-e.
Ez a döntés lehet pozitív és lehet negatív is, hangoztatta a miniszter, utalva arra, hogy az a közelijövőben aligha születik meg. Schäuble elutasította, hogy a kialakult válságot a görög adósságok átütemezésével vagy Athénnak az euróövezetből történő kizárásával oldják meg. A pénzügyminiszter szerint csakis az érvényes szerződésekből lehet kiindulni.
„A legfontosabb az euró stabilitása, ami Németország alapvető érdeke is” – vélekedett Schäuble. Korábban – mint beszámoltunk – hasonlóan foglalt állást Angela Merkel kancellár is, aki kijelentette: nem lehet szó Athén automatikus megsegítéséről, a görög kormánynak előbb meg kell állapodnia egy hiteles takarékossági programról az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal. Utalt arra is: ha a megállapodás megszületik, az Európai Központi Banknak és a Nemzetközi Valutaalapnak kell értékelnie, hogy Görögország megsegítése, illetve maga a megállapodás valóban az euró stabilitásának a megszilárdítását szolgálja-e.
A korábbi hírek arról szóltak, hogy a 30 milliárd eurósra tervezett uniós segítségből Németország idén 8,4 milliárd euróval venné ki a részét. Ennek kapcsán mind Merkel, mind Schäuble azt hangoztatta: az említett feltételek teljesülése esetén a német szerepvállalás nem az adófizetők pénzéből, azaz nem a költségvetésből történnek, hanem olyan hitelkonstrukcióval, amelyet az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt hoznának össze.
A Welt am Sonntag nemzetközi pénzügyi forrásokból úgy értesült: a tervezett, összesen 45 milliárd eurós segítség aligha oldaná meg a kialakult válságot, sőt annak éleződése várható. Athénnak a kamatokkal megnövelt adósságok törlesztésére 2015-ig legkevesebb 230 milliárd euróra lenne szüksége, írta a lap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Látogatottsági adatok