2010. április 26., 09:542010. április 26., 09:54
A miniszter szerint a pénzügyi segéllyel kapcsolatos döntés attól függ, hogy Görögország az elkövetkező években szigorú takarékossági politikát folytat-e.
Ez a döntés lehet pozitív és lehet negatív is, hangoztatta a miniszter, utalva arra, hogy az a közelijövőben aligha születik meg. Schäuble elutasította, hogy a kialakult válságot a görög adósságok átütemezésével vagy Athénnak az euróövezetből történő kizárásával oldják meg. A pénzügyminiszter szerint csakis az érvényes szerződésekből lehet kiindulni.
„A legfontosabb az euró stabilitása, ami Németország alapvető érdeke is” – vélekedett Schäuble. Korábban – mint beszámoltunk – hasonlóan foglalt állást Angela Merkel kancellár is, aki kijelentette: nem lehet szó Athén automatikus megsegítéséről, a görög kormánynak előbb meg kell állapodnia egy hiteles takarékossági programról az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal. Utalt arra is: ha a megállapodás megszületik, az Európai Központi Banknak és a Nemzetközi Valutaalapnak kell értékelnie, hogy Görögország megsegítése, illetve maga a megállapodás valóban az euró stabilitásának a megszilárdítását szolgálja-e.
A korábbi hírek arról szóltak, hogy a 30 milliárd eurósra tervezett uniós segítségből Németország idén 8,4 milliárd euróval venné ki a részét. Ennek kapcsán mind Merkel, mind Schäuble azt hangoztatta: az említett feltételek teljesülése esetén a német szerepvállalás nem az adófizetők pénzéből, azaz nem a költségvetésből történnek, hanem olyan hitelkonstrukcióval, amelyet az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt hoznának össze.
A Welt am Sonntag nemzetközi pénzügyi forrásokból úgy értesült: a tervezett, összesen 45 milliárd eurós segítség aligha oldaná meg a kialakult válságot, sőt annak éleződése várható. Athénnak a kamatokkal megnövelt adósságok törlesztésére 2015-ig legkevesebb 230 milliárd euróra lenne szüksége, írta a lap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Látogatottsági adatok