Fotó: Archív
2010. május 27., 09:422010. május 27., 09:42
Radu Roca, a Szatmár megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság helyettes vezetője szerint Németországban 2000 és 2004 között 200, napjainkban pedig több mint 700 bioenergetikai üzem működik. „Nálunk ez a fajta energiaforrás még nem elterjedt, de már egyre több cég érdeklődik a technológia iránt. Viszonylag kevés befektetéssel kifizetődő haszon nyerhető” – vélte a szakember, aki szerint állatorvosi szempontból is fontos ez a kérdés, hiszen a biomassza nagy részét állati ürülékből nyerik.
Radu Roca beszámolója szerint tavaly Szatmár megye 500 tonna állati eredetű hulladékot termelt, amelynek nagy része az égetőkben és a szemétgödrökben semmisült meg, pedig ennek nagy százalékából energiát lehetett volna nyerni, amennyiben meg lett volna hozzá a megfelelő berendezés. Dan Lucian Chirulescu, az Országos Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség (egykori SAPARD) észak-nyugati regionális központjának helyettes igazgatója az Európai Unió különböző programjaiban található pályázati lehetőségekre hívta fel a nagyközönség figyelmét. Az ügynökségvezető szerint a zöldenergia felhasználását többféle módon is támogatja az európai közösség, és a többi iparág támogatásától eltérően, jóval nagyobb finanszírozási alapot különítettek el erre a célra.
Békéssy Erzsébet, a Szatmár megyei környezetvédelmi felügyelőség vezetője arról számolt be, hogy idén az ország energiaszükségletének 33 százaléka zöldenergiából kellene származzon, 2020-ra pedig Románia vállalta, hogy energiája 40 százalékát ebből az iparágból nyeri majd. Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter áprilisi szatmári látogatásakor elmarasztalta a partiumi megyét, amiért nem tesz látható lépéseket a bioenergia hatékony felhasználása érdekében. A probléma megoldásának első lépeseként június elején Szatmárnémeti mellett felavatják az ország első napelemeket gyártó üzemét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok