A lakosság többsége egyik fizetéstől a másikig él

A világbanki elemzés szerint a lakosok 65 százalékának a mindennapi szükségletek kielégítése is gondot okoz, míg a megkérdezettek 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik fizetéstől a másikig él. Ha azonban anyagi gondja támad, nem fordul a pénzintézetekhez, mint ahogy akkor sem bízza a bankokra a pénzét, ha sikerül valamennyit megtakarítania. A szakértők szerint aggodalomra ad okot az a tény, hogy a megspórolt összegeket a lakosság 74,6 százaléka a „szalmazsák alatt” őrzi, mindössze 25,4 százalék helyezi megtakarítását banki letétben, eközben 33,6 százalék tartós fogyasztási cikkekbe fekteti félretett pénzét. Ha pedig a romániai polgároknak nincs pénzük, akkor 75,3 százalékuk lefarag a kiadásokból, 61,5 százalék rokonoktól, barátoktól kér kölcsön, míg 42,2 százalék megpróbál a sarki boltból fizetésig hitelre vásárolni.

„A lakosság mintegy 14 százalékának semmilyen pénzügyi ismerete nincs, míg 41 százaléknak igen gyenge a pénzügyi kultúrája, azaz a románok 55 százaléka nem használ semmiféle pénzügyi szolgáltatást” – részletezte Sue Rutledge, a Világbank Fogyasztóvédelem és Pénzügyi Nevelés Programjának koordinátora. Ugyanakkor a megtakarítások szintje is mélyen alatta marad a nyugat-európai trendekhez képest, a megtakarított pénzzel rendelkező lakosok 75 százalékának bevételkiesés esetén alig két hónapra lennének elegendő tartalékai. Ugyanakkor a megspórolt összegek sem a hosszútávú jólétet szolgálják, 49 százalék azért próbál mindössze pénzt félretenni, hogy ha bajba kerül, legyen mihez nyúlnia. A nyugdíjas évekre pedig alig 6 százalék gondol. Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha kapna 12500 eurót, csak 2 százalék válaszolta azt, hogy magán-nyugdíj-biztosítást kötne.

A pénzügyi kultúra szintje egyébként nagyban függ a jövedelemtől, képzettségtől, a lakhely társadalmi fejlettségétől, illetve a kortól és nemtől is. A pénzügyi ismeretek szerint a szakemberek négy kategóriába sorolják a lakosságot: van az outsider (aki nem vesz részt), a reluctant (habozó), az adopter (aki alkalmazkodik), illetve a follower (a követő). A kívülállók többsége 65 évesnél idősebb nő, akinek mindössze nyolc osztálya van, többnyire roma nemzetiségű, falun él és az országos átlagnál alacsonyabb a jövedelme. A habozók 16 és 24 év közöttiek, vagy 65-nél idősebbek, a többi jellemvonás megegyezik a kívülállókkal. A legmagasabb pénzügyi kultúrával rendelkezők, az alkalmazkodók 25 és 54 év közöttiek, itt már nem számít a nem, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, városon élnek, az átlagnál nagyobb jövedelemmel rendelkeznek, vagy pedig nem kívántak nyilatkozni fizetésükről.

Pénzügyi műveltség hiányáról tesz tanúbizonyságot az a tény is, hogy a megkérdezettek 44 százaléka mondta azt, nincs szüksége semmiféle biztosításra. Eközben 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy be kellene biztosítania életét, illetve lakását, azonban ez túl nagy anyagi megerőltetést jelentene. A biztosítással vagy bankszámlával rendelkezők többsége sem önszántából választotta egyébként ezt, hanem megkötötte a kötelező gépjármű-biztosítást, illetve bankkártyára folyósítják fizetését.
A pénzügyi szolgáltatásokról szóló információk döntő többségét a lakosság a sajtóból, főként a televízióból szerzi, illetve a barátokkal folytatott beszélgetésekből. A pénzügyi szektorról való tájékozottságra Románia 2,8 pontos átlagot szerzett a lehetséges 10 pontból.