
Fotó: Bone Ewald
2011. március 07., 10:022011. március 07., 10:02
Hasonló volt a részvétel a pénteki sepsiszentgyörgyi megmozduláson is. A háromszéki megyeszékhelyen közel ezer munkavállaló vonult fel a város központjában, a két kormánypárt és a prefektúra székháza előtt tiltakozva a munkatörvénykönyv módosításai ellen, amely szerintük rabszolgasorsba dönti a munkavállalókat. A szakszervezetek tízezer szórólappal buzdították szolidaritásra a lakosságot, s kétezres létszámra számítottak a tüntetésen. A szentgyörgyi szakszervezeti vezetők szerint a tiltakozó rendezvényen azért jelent meg a vártnál jóval kevesebb résztvevő, mivel a munkáltatók megfélemlítik az alkalmazottakat, akik a munkahelyük elvesztésétől való félelmükben maradtak távol a tüntetéstől.
A háromszéki megmozdulás résztvevőinek vezetőit fogadta Albert Álmos szenátor, aki elmondta, hogy két, a munkatörvénykönyvvel kapcsolatos módosító javaslatot nyújtott be. Az RMDSZ-es honatya azt szeretné elérni, hogy két cikkelyt a jelenlegi formájában foglaljanak bele az új munkatörvénykönyvbe. A szenátor javasolja, hogy tartsák meg az országos szintű kollektív munkaszerződést és a tömeges elbocsátásra vonatkozó korábbi szabályozásokat. Albert Álmos elmondása szerint csupán ezen két fontos cikkely esetében nem született egyezség a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek között. Az országos kollektív munkaszerződés eltörlését csak a külföldi befektetőket képviselő Dan Matei Agaton-féle munkáltatói szervezet támogatta. Annak, hogy Albert Álmos keresztülvigye az elképzelését, minimális a valószínűsége, ugyanis a kormány a múlt héten már továbbította a parlamentnek a munkatörvénykönyv tervezetét, melyet felelősségvállalással kíván elfogadni.
A munkatörvénykönyv kapcsán nyilatkozott Kelemen Hunor is, aki szerint nem lehet figyelembe venni minden igényt, hiszen az elégedetlenség tetten érhető a munkáltatók és a szakszervezetek részéről is. „Ha mindenki elégedett lenne, akkor az azt jelentené, hogy nem változtattunk semmit, holott a romániai munkaerőpiacot szabályozó jogszabályrendszerre ráfér, hogy rugalmasabbá tegyük. Ha befektetőket, tőkét akarunk vonzani az országba, akkor egyenlő mértékben kell támogatnunk a munkavállalókat és a befektetőket is” – nyilatkozta a hétvégén az RMDSZ elnöke, hozzátéve: a szövetség szakértői az elmúlt időszakban többször tárgyaltak a munkatörvénykönyv módosításáról a szakszervezeti vezetőkkel.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.