
Fotó: A szerző felvétele
2010. október 04., 09:392010. október 04., 09:39
Népszerűnek bizonyult a helyi termékeket népszerűsítő, hétvégi, háromnapos marosvásárhelyi akció. A Hotel President kiállítócsarnokában mintegy félszáz Maros megyei termelő- és szolgáltatócég seregszemléjén számos látogató megfordult. Nemcsak az osztályfőnökükkel érkező diákok, hanem deres korú fogyasztók is több standnál nagyot néztek, majd megjegyezték: „Nahát, ezt is itt készítik, a mi megyénkben?”
A prefektúra és a Mercur Fejlesztési és Kereskedelmi Egyesület által szervezett kiállításnak éppen ez volt a célja: tudatosítani a régió lakóiban, hogy számos terméket a környéken is előállítanak. Minőségileg ezek gyakran fölülmúlják a hipermarketek polcain található külföldi, főként ázsiai termékeket. A Produs în Mureş (Maros megyében előállított) rendezvényen a vásárhelyi mustártól az itt nyomtatott kifestőkönyvekig, a bőrkabátoktól a műtrágyáig, a mezőpaniti és libánfalvi sajttól a marosludasi cukorig, a nyárádtői sörtől a bátosi és dedrádi almáig és ecetig, a szászkézdi lekvártól a marosszentannai tökmagig több száz terméket próbáltak népszerűsíteni. A standosok nem is panaszkodtak, az érdeklődőkön és kóstolókra benevezőkön kívül számos vásárló is akadt.
„Úgy érzem, hogy az első ízben megszervezett, helyi termékeket népszerűsítő kiállítás elérte a célját. Nagyon sok marosvásárhelyi és környékbeli ismerkedhetett meg a helyi értékekkel. A fogyasztót nevelni kell, hogy tudatosuljon benne, a helyileg előállított termék semmivel sem gyengébb minőségű, mint a nagyüzletekben található külföldi cikk, annak megvásárlásával pedig a helyi gazdaság fellendítését segíti elő” – nyilatkozta lapunknak Szabó Árpád, a Maros megyei önkormányzat alelnöke. Talán részben ennek az öntudatnak köszönhető, hogy a térség gazdasága kezd magához térni, állítják a szakemberek. Ezt egyébként Ioan Matei, a megyei statisztikai hivatal vezetője is megerősítette, mondván, hogy jó ideje Maros megye az országos átlagon felül teljesít. „Csak a termelés fokozásával lábalhatunk ki a gazdasági válságból. Ahhoz, hogy a helyi cégek termelése nőjön, elsősorban az ő termékeiket kell fogyasztanunk” – tanácsolta Matei.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.