Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 19., 10:142009. augusztus 19., 10:14
Elsősorban román állampolgárként háborít fel az, ahogyan a kormány a gazdasági válságot kezeli – jelentette ki Ilie Bolojan nagyváradi polgármester, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetének elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus úgy látja, nem a világgazdasági recesszió a legnagyobb csapás, ami Romániát éri, hanem a piros-narancs kormány. „A válság mindenképpen visszafordíthatatlan károkat fog okozni, de nem mindegy, hogy mekkorákat” – fejtette ki a polgármester, aki úgy véli, bár a költségek csökkentése minden téren elkerülhetetlen, nem ez a fő megoldás a kilábalásra, hanem a gazdasági élet fellendítése.
Ennek pedig szerinte elsősorban a megduplázódott hitelkamatok állják útját. Itt pedig Bolojan szerint a kormány a ludas, hiszen amíg a román bankok által kért kamatokat szó nélkül megfizeti, azoknak nem áll érdekükben csökkenteni, pedig európai országokban ez már meg is történt. Bolojan szerint a kormánynak eleve nem kellett volna hazai pénzintézetekhez fordulnia hitelért: így ugyanis a bankok számára a kabinet nem lesz egyéb, mint egy igen megbízható, jól fizető ügyfél.
Emellett szerinte a leépítések és tömeges elbocsátások már a gazdaság minden szintjén folynak, a kisvállalkozásoktól az önkormányzatokig, egyedül a kormánynál dolgozók közül nem kerül senki az utcára – Emil Boc miniszterelnök ilyen irányú bejelentését pedig egyenesen félrevezetőnek tartja a váradi politikus, aki úgy tudja, hogy a kormányfő kizárólag el nem foglalt munkahelyeket épít le. „Egyetértek azzal, hogy a nagy felelősséggel járó munkákért pluszpénzeket kapjanak az emberek, de előbb meg kellene nézni, valójában mennyit dolgoznak” – mondta a liberális politikus.
A helyi és megyei önkormányzatokat a legérzékenyebben az érinti, hogy a Boc-kabinet az ígért befektetések töredékét finanszírozta idén. Ilie Bolojan szerint függetlenül a váradi városvezetés, illetve a kormány pártszíneitől, az elmúlt három évben sokkal gördülékenyebben érkeztek a pénzek a különböző minisztériumoktól, idén pedig elzárták a csapot, s emiatt több, folyamatban lévő munkálat leállt. Mint hangsúlyozta, a legnagyobb baj a váradi utcák ivóvízvezeték- és csatornahálózatának felújításával, kicserélésével van. Ezt ugyanis kormánypénzből kellene elvégezni (az erről szóló szerződést még 2006-ban írták alá), az utcák aszfaltozására azonban EU-s pályázatot nyert a város.
Most azonban leállt a csatornafektetés, mert nem jön a pénz, de ilyen körülmények között Bolojan butaságnak tartaná elvégezni a burkolatok cseréjét, hiszen lehetséges, hogy egy-két év múlva a vezetékek lefektetése miatt kénytelen lesz újra feltöretni az utcát az önkormányzat. „Legalább azt látnám, hogy a megye többi városába, községébe rendesen érkeznek az ígért pénzek, de erre sem tudok példát” – méltatlankodott a polgármester. Ellenpéldaként azonban megemlítette a váradi körgyűrűt, ahol szerencsére, folyamatos minisztériumi támogatásnak köszönhetően, sikerül akadálytalanul folytatni a munkát. Váradon a válságból való minél szerencsésebb kilábalást a költségcsökkentés mellett a befektetések felpörgetésétől, az EU-s pénzek lehívásától, illetve a helyi gazdasági élet támogatásától várja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok