A valutaalap romániai képviselője szerint adónövelések jöhetnek

Alejandro Hajdenberg úgy látja, hogy az intézkedések miatt a költségvetési hiány eléri jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát, ami messze meghaladja a washingtoni székhelyű pénzintézet által ajánlott 2 százalékos szintet.

Mint az Agerpresnek adott interjúban a pénzintézet romániai képviselője emlékeztetett, Romániát az Európai Unió is arra kötelezi, hogy 3 százalék alatt tartsa a deficitet, ellenkező esetben túlzottdeficit-eljárás indul, ami nagyban kihat Románia megítélésére. Utalt ugyanakkor a prociklikus fiskális politika veszélyeire is. A prociklikus fiskális politikától a gazdasági szakemberek óva intik az országokat, mivel csak pillanatnyi jólétet jelent, és hanyatlásba torkollhat. „A gazdaság máris gyorsan nő, a béremelések nyújtotta relaxáció pedig pluszserkentőket jelent majd a gazdaságnak, ami jelen pillanatban nem ajánlott. Ugyanakkor jövőre 19 százalékra csökken az áfa, eltörlik az üzemanyagok hétcentes jövedéki adóját, illetve az úgynevezett oszlopadót, ami még inkább serkenti majd a belföldi fogyasztást” – magyarázta az IMF képviselője, aki szerint mindez hosszú távon nem fenntartható.

Elsősorban a költségvetésre nehezedő nyomást említette, hiszen adók esnek ki, miközben nőnek a kiadások, de az ország gazdaságát is negatívan befolyásolhatják ezek az intézkedések, hiszen a magánszféra is kénytelen lesz követni a béremeléseket, hogy ne vándoroljon el a munkaerő, ami pedig Románia gazdasági versenyképességéből fog visszavenni.

Lehetséges forgatókönyvek

Hajdenberg szerint pedig a csökkenő bevételek és növekvő kiadások közepette csakis adóemeléssel vagy a költségek lefaragásával tud majd valamelyest egyensúlyt teremteni a kormány, ami pedig a beruházások kárára megy. „Nehéz döntések ezek, hiszen Romániának a növekedéshez szüksége van a közpénzből megvalósuló, infrastrukturális beruházásokra. A román gazdaság jelenleg átlagosan 5 százalékkal nő, ám ahhoz, hogy ezt az ütemet tartani lehessen, strukturális reformokra és beruházásokra van szükség. Sajnálatos módon a múltban, amikor gondok merültek fel, először mindig a beruházásoktól vonták el az erőforrásokat” – mutatott rá a valutaalap illetékese.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy az IMF elismeri, béremelésekre van szükség a közszférában, azonban ezt véleményük szerint fenntartható módon kell véghezvinni. Ugyanakkor – tette hozzá – a közalkalmazotti fizetések körül nagyon sok a visszásság, ugyanazért a munkáért mindenki más összeget visz haza, és szerinte először ezt kell rendezni. Hajdenberg egyúttal leszögezte, készek a jelenlegi és a választások után alakuló kormánnyal is tárgyalóasztalhoz ülni, és megkeresni a legjobb megoldásokat a felmerülő problémákra.

Jövőre drágulások jönnek

Az idei év végén még negatív, –0,4 százalékos inflációt vár a Román Nemzeti Bank (BNR), jövőre azonban a pénzhígulás felgyorsul, 2017 végén pedig a most közzétett előrejelzés szerint 1 százalékon áll majd. „Ha nem érződött volna meg az áfacsökkentés hatása, akkor 2016 végén is 1 százalékos lett volna az infláció” – fejtette ki az inflációs jelentést ismertető csütörtöki sajtótájékoztatón Mugur Isărescu jegybankelnök. Hozzátette: az inflációra külső és belső tényezők egyaránt hatást gyakorolhatnak, miután az egyesült államokbeli választások bizonytalanságot szültek a piacokon, mindenki függ a kőolajexportőr országok döntéseitől, belföldi szinten pedig a kereslet bővülése alakítja legnagyobb mértékben a mutatót. „A külső tényezők inkább lefele nyomják az inflációt” – jegyezte meg Mugur Isărescu, hozzátéve, a belföldi tényezők ezzel szemben pénzhígulást eredményeznek, mivel nő a különféle termékek iránti kereslet.

Isărescu sem hagyta szó nélkül

Közben Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke is bírálta az elmúlt időszakban hozott intézkedéseket. Elsősorban azt rótta fel, hogy nem voltak összehangolva, így az adócsökkentések, fizetésemelések révén az embereknél több pénz maradt, ami serkentette a keresletet, a kínálat azonban nem volt felkészülve, így a szükségletek egy részét importból kellett fedezni, ami tovább mélyítette a költségvetési hiányt.

Másodsorban a termelés ugyan megpróbálna lépést tartani a megnövekedett kereslettel, de a cégek egyre inkább szembesülnek a munkaerőhiánnyal – vont mérleget a jegybankelnök.

A román gazdaság alakulása kapcsán pedig úgy vélekedett, jobban oda kellene figyelni a belföldi problémákra, például a serkentő intézkedések „finomabb adagolására”.

„A jövő évi költségvetés elég nehezen áll majd össze, figyelembe véve ezeket a javaslatokat. Politikai döntések születtek, amikről mi mint közgazdászok, nem nyilatkozunk. Inkább kérdezzék meg a történelmet, mert Romániában voltak már hasonló intézkedések” – jegyezte meg Isărescu a januártól tervezett adócsökkentések, illetve a parlament által a napokban megszavazott béremelésekre utalva.