A debreni szemétgödör még évekig biztosítani tudja a hulladék megfelelő tárolását
Fotó: Facebook/Szilágyi Róbert István
Szilágy megyében a begyűjtött hulladék több mint 50 százalékát újrahasznosítják. Az országos szinten elismerésre méltó eredmény nem feltétlenül a lakosság szorgalmának, hanem inkább a megyei önkormányzat által időben megvalósított nagy léptékű terveknek köszönhető. A Románia szintjén kimagaslónak számító eredményekről Szilágyi Róbert István, a megyei tanács alelnöke számolt be a Krónikának.
2022. május 30., 14:142022. május 30., 14:14
A Szilágy Megyei Tanács évek óta kiemelt fontosságú ügyként tekint a hulladékkezelésre és -feldolgozásra. Az immár működő, korszerű hulladékgyűjtő központnak köszönhetően mára a megyében begyűjtött hulladék több mint ötven százalékát újrahasznosítják, ami országos szinten kimagasló eredmény.
Szilágyi Róbert István, a Szilágy Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke a Krónikának elmondta, hogy még az előző finanszírozási ciklusban pályáztak, és megnyertek 32 millió eurót a megyei szemétgazdálkodási rendszer kiépítésére az infrastrukturális nagyberuházások operatív programján (POIM) keresztül, a megye önrésze 3 millió eurót tett ki. Ennek köszönhetően építették meg Debren község területén a központot, kialakították a szeméttároló cellákat. A létesítményt 2016 júliusában adták át, azóta folyamatosan működik.
A szemétgazdálkodási rendszerhez hozzátartozik a begyűjtési rendszer is, két szolgáltatóval dolgoznak. Az egyik száraz és nedves szemetet gyűjt be vidéken, a másik városon négyféle hulladékot visz el: szárazat, nedveset, szelektívet (azaz olyan újrahasznosítható szemetet, mint a PET-palackok, üveg stb.) és komposztot külön.
„A központot úgy kell elképzelni, mint egy üzemet, úgy is működik. Beérkezik a háztartási, vegyes szemét, és különböző folyamatokon halad végig. Végigmegy két szelekción, melyek közül a második egy manuális szelekció, ahol a papírt, a fémet, az üveget és a PET-palackokat kiválogatják, különválasztják” – részletezte Szilágyi Róbert.
A válogatás után a nedves hulladék részben komposzttá alakul, illetve ipari felhasználásra alkalmas vizet is kinyernek belőle egy szűrőberendezés segítségével. Szintén a nedves hulladékból nyerik azt a komposztszerű, de tápanyagban szegény, így mezőgazdaságban nem hasznosítható anyagot, amellyel a rétegeket fedik le a cellában.
Ez az arány évről évre csökkent, mivel egyre több lehetőséget „fedeztek fel”, hogy a hulladék különböző komponenseit hogyan hasznosíthatnák. Szilágyi Róbert kiemelte, hogy az egyik legfontosabb lépés a komposztállomás beindítása volt.
Elindult az Egy, két, há'! szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő lakosság-tájékoztató kampány, amely keretében iskolai beszélgetéseket és az újrahasznosítási infrastruktúra bővítését is tervezik – közölte Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
A tanács alelnöke hozzátette, azontúl, hogy ez az arány a környezetvédelem, -tudatosság szempontjából fontos, anyagi vonzata is van, hiszen minden egyes tonna hulladék után, amit a gödörben helyeznek el, 80 lejes illetéket kell fizetni az államnak – ez országos szinten érvényes, sőt uniós előírás,
Mivel Szilágy megyében kevesebb szemét kerül a gödörbe, kevesebbet fizet az önkormányzat, illetve a lakosság is, hiszen az illeték „visszaköszön” a szemétszedés díjában. „Szilágy megye szerencsés, hiszen vannak olyan megyék, ahol 90 százalék kerül a gödörbe. Vagy ott van Máramaros és Kolozs megye esete, ahol a rendszer még nincs kiépítve, befejezve” – fejtette ki Szilágyi Róbert.
ám a kéréseknek nem tudtak eleget tenni, ugyanis a pályázat, amelyet megnyertek, kötelezi őket, hogy öt évig csak „saját” szemét kerüljön a cellákba. Egyébként az öt év 2019-től számít, ugyanis bár az üzemet 2016-ban indították be, az Európai Uniótól csak 2019 februárjában kapták meg a működőképes hulladékgazdálkodási rendszer minősítést.
Például Máramarosban a megyének még ideiglenes szemétlerakót sem sikerült kialakítania, így a hulladékot más megyék többnyire magánkézben lévő lerakóiba szállítják nagy összegeket fizetve, amit az állampolgárok is megéreznek. És az ő helyzetük nem egyedülálló az országban. A központot több romániai megye – például Szeben – vezetői is felkeresték, hogy lássák, követhessék a jó példát.
Az Európai Unió (EU) országaiban az egy főre eső településihulladék-termelés 505 kilogrammot tett ki 2020-ban; Románia volt a legkevesebb települési hulladékot termelő ország, 287 kg-os egy főre eső hulladéktermeléssel.
Szilágyi Róbert szerint szeretnék bővíteni a rendszert, a központot, intenzíven foglalkoznak az üggyel, amit az is jól szemléltet, hogy tudomása szerint jelenleg Szilágy megye az egyetlen az országban, melynek elkészítették a hivatalos hulladékgazdálkodási tervét az elkövetkező hét évre, ami a további pályázáshoz is szükséges. A tervezett beruházásokhoz már elkészültek az előtanulmányok.
A 2016-ban megnyitott első cellának, azaz szemétgödörnek az akkori tervek szerint hét év alatt kellett volna megtelnie, ám hat év után még csak negyven százalékig telített. A jövőben egy második cellát is megépítenek. Egyébként a hulladékfeldolgozó központ jelenleg több mint negyven embernek biztosít munkát, többen a létesítménynek helyet adó Debren községben laknak.
Közben a lakosság nem fektet túl nagy hangsúlyt a szelektív hulladékgyűjtésre – ezt a rendszerbe bekerült mennyiségek is bizonyítják, de Szilágyi Róbert reméli, hogy ez a jövőben változhat, hiszen a mai fiatalokat, iskolásokat már erre nevelik. A szelektív hulladékgyűjtés kapcsán kampányokat is tartanak minden évben: ez a megbízott cégek feladata, az önkormányzattal kötött szerződés kötelezi őket erre.
– mondta az alelnök a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos passzivitásról. Megtudtuk, a hulladékgazdálkodásnak van egy kellemetlen aspektusa is:
„Sajnos nincs egy olyan határozat, miszerint azokban a megyékben, ahol egységes hulladékgazdálkodási rendszer működik, ott ezek a cégek ne gyűjthessék össze például a PET-eket. Szilágy megyében 10–12 ilyen cég tevékenykedik: begyűjtik és értékesítik. Hozzánk nagyon kevés olyan szemét kerül be, amit ilyen értelemben értékesíteni lehet” – panaszolta a szilágysági elöljáró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Háromszáz alkalmazottat bocsát el Romániában a szerencsejáték-szervező és sportfogadási cég, a Betfair – írja az Economedia.ro.
A kötelező magánnyugdíj-megtakarítások biztonságban vannak – jelentette ki szerdán Luca Niculescu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!