A Szilágyság élen jár az újrahasznosításban: más megyékből is „csodájára járnak” a debreni hulladékfeldolgozónak

Szilágyi Róbert István, a Szilágy Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke a Krónikának elmondta, hogy még az előző finanszírozási ciklusban pályáztak, és megnyertek 32 millió eurót a megyei szemétgazdálkodási rendszer kiépítésére az infrastrukturális nagyberuházások operatív programján (POIM) keresztül, a megye önrésze 3 millió eurót tett ki. Ennek köszönhetően építették meg Debren község területén a központot, kialakították a szeméttároló cellákat. A létesítményt 2016 júliusában adták át, azóta folyamatosan működik.

A szemétgazdálkodási rendszerhez hozzátartozik a begyűjtési rendszer is, két szolgáltatóval dolgoznak. Az egyik száraz és nedves szemetet gyűjt be vidéken, a másik városon négyféle hulladékot visz el: szárazat, nedveset, szelektívet (azaz olyan újrahasznosítható szemetet, mint a PET-palackok, üveg stb.) és komposztot külön.

„A központot úgy kell elképzelni, mint egy üzemet, úgy is működik. Beérkezik a háztartási, vegyes szemét, és különböző folyamatokon halad végig. Végigmegy két szelekción, melyek közül a második egy manuális szelekció, ahol a papírt, a fémet, az üveget és a PET-palackokat kiválogatják, különválasztják” – részletezte Szilágyi Róbert.

A válogatás után a nedves hulladék részben komposzttá alakul, illetve ipari felhasználásra alkalmas vizet is kinyernek belőle egy szűrőberendezés segítségével. Szintén a nedves hulladékból nyerik azt a komposztszerű, de tápanyagban szegény, így mezőgazdaságban nem hasznosítható anyagot, amellyel a rétegeket fedik le a cellában.

Ez az arány évről évre csökkent, mivel egyre több lehetőséget „fedeztek fel”, hogy a hulladék különböző komponenseit hogyan hasznosíthatnák. Szilágyi Róbert kiemelte, hogy az egyik legfontosabb lépés a komposzt­állomás beindítása volt.

korábban írtuk

Egy, két, há': elindult a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő lakosság-tájékoztató kampány

Elindult az Egy, két, há'! szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő lakosság-tájékoztató kampány, amely keretében iskolai beszélgetéseket és az újrahasznosítási infrastruktúra bővítését is tervezik – közölte Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

Olcsóbb az önkormányzatnak és a háztartásoknak is

A tanács alelnöke hozzátette, azontúl, hogy ez az arány a környezetvédelem, -tudatosság szempontjából fontos, anyagi vonzata is van, hiszen minden egyes tonna hulladék után, amit a gödörben helyeznek el, 80 lejes illetéket kell fizetni az államnak – ez országos szinten érvényes, sőt uniós előírás,

Mivel Szilágy megyében kevesebb szemét kerül a gödörbe, kevesebbet fizet az önkormányzat, illetve a lakosság is, hiszen az illeték „visszaköszön” a szemétszedés díjában. „Szilágy megye szerencsés, hiszen vannak olyan megyék, ahol 90 százalék kerül a gödörbe. Vagy ott van Máramaros és Kolozs megye esete, ahol a rendszer még nincs kiépítve, befejezve” – fejtette ki Szilágyi Róbert.

ám a kéréseknek nem tudtak eleget tenni, ugyanis a pályázat, amelyet megnyertek, kötelezi őket, hogy öt évig csak „saját” szemét kerüljön a cellákba. Egyébként az öt év 2019-től számít, ugyanis bár az üzemet 2016-ban indították be, az Európai Uniótól csak 2019 februárjában kapták meg a működőképes hulladékgazdálkodási rendszer minősítést.

Például Máramarosban a megyének még ideiglenes szemétlerakót sem sikerült kialakítania, így a hulladékot más megyék többnyire magánkézben lévő lerakóiba szállítják nagy összegeket fizetve, amit az állampolgárok is megéreznek. És az ő helyzetük nem egyedülálló az országban. A központot több romániai megye – például Szeben – vezetői is felkeresték, hogy lássák, követhessék a jó példát.

korábban írtuk

A romániai települések termelik a legkevesebb hulladékot az EU-ban

Az Európai Unió (EU) országaiban az egy főre eső településihulladék-termelés 505 kilogrammot tett ki 2020-ban; Románia volt a legkevesebb települési hulladékot termelő ország, 287 kg-os egy főre eső hulladéktermeléssel.

Szi­lágyi Róbert szerint szeretnék bővíteni a rendszert, a központot, intenzíven foglalkoznak az üggyel, amit az is jól szemléltet, hogy tudomása szerint jelenleg Szilágy megye az egyetlen az országban, melynek elkészítették a hivatalos hulladékgazdálkodási tervét az elkövetkező hét évre, ami a további pályázáshoz is szükséges. A tervezett beruházásokhoz már elkészültek az előtanulmányok.

A 2016-ban megnyitott első cellának, azaz szemétgödörnek az akkori tervek szerint hét év alatt kellett volna megtelnie, ám hat év után még csak negyven százalékig telített. A jövőben egy második cellát is megépítenek. Egyébként a hulladékfeldolgozó központ jelenleg több mint negyven embernek biztosít munkát, többen a létesítménynek helyet adó Debren községben laknak.

Nagyobb fokú tudatosság kell a lakosság részéről

Közben a lakosság nem fektet túl nagy hangsúlyt a szelektív hulladékgyűjtésre – ezt a rendszerbe bekerült mennyiségek is bizonyítják, de Szilágyi Róbert reméli, hogy ez a jövőben változhat, hiszen a mai fiatalokat, iskolásokat már erre nevelik. A szelektív hulladékgyűjtés kapcsán kampányokat is tartanak minden évben: ez a megbízott cégek feladata, az önkormányzattal kötött szerződés kötelezi őket erre.

– mondta az alelnök a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos passzivitásról. Megtudtuk, a hulladékgazdálkodásnak van egy kellemetlen aspektusa is:

„Sajnos nincs egy olyan határozat, miszerint azokban a megyékben, ahol egységes hulladékgazdálkodási rendszer működik, ott ezek a cégek ne gyűjthessék össze például a PET-eket. Szilágy megyében 10–12 ilyen cég tevékenykedik: begyűjtik és értékesítik. Hozzánk nagyon kevés olyan szemét kerül be, amit ilyen értelemben értékesíteni lehet” – panaszolta a szilágysági elöljáró.