A debreni szemétgödör még évekig biztosítani tudja a hulladék megfelelő tárolását
Fotó: Facebook/Szilágyi Róbert István
Szilágy megyében a begyűjtött hulladék több mint 50 százalékát újrahasznosítják. Az országos szinten elismerésre méltó eredmény nem feltétlenül a lakosság szorgalmának, hanem inkább a megyei önkormányzat által időben megvalósított nagy léptékű terveknek köszönhető. A Románia szintjén kimagaslónak számító eredményekről Szilágyi Róbert István, a megyei tanács alelnöke számolt be a Krónikának.
2022. május 30., 14:142022. május 30., 14:14
A Szilágy Megyei Tanács évek óta kiemelt fontosságú ügyként tekint a hulladékkezelésre és -feldolgozásra. Az immár működő, korszerű hulladékgyűjtő központnak köszönhetően mára a megyében begyűjtött hulladék több mint ötven százalékát újrahasznosítják, ami országos szinten kimagasló eredmény.
Szilágyi Róbert István, a Szilágy Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke a Krónikának elmondta, hogy még az előző finanszírozási ciklusban pályáztak, és megnyertek 32 millió eurót a megyei szemétgazdálkodási rendszer kiépítésére az infrastrukturális nagyberuházások operatív programján (POIM) keresztül, a megye önrésze 3 millió eurót tett ki. Ennek köszönhetően építették meg Debren község területén a központot, kialakították a szeméttároló cellákat. A létesítményt 2016 júliusában adták át, azóta folyamatosan működik.
A szemétgazdálkodási rendszerhez hozzátartozik a begyűjtési rendszer is, két szolgáltatóval dolgoznak. Az egyik száraz és nedves szemetet gyűjt be vidéken, a másik városon négyféle hulladékot visz el: szárazat, nedveset, szelektívet (azaz olyan újrahasznosítható szemetet, mint a PET-palackok, üveg stb.) és komposztot külön.
„A központot úgy kell elképzelni, mint egy üzemet, úgy is működik. Beérkezik a háztartási, vegyes szemét, és különböző folyamatokon halad végig. Végigmegy két szelekción, melyek közül a második egy manuális szelekció, ahol a papírt, a fémet, az üveget és a PET-palackokat kiválogatják, különválasztják” – részletezte Szilágyi Róbert.
A válogatás után a nedves hulladék részben komposzttá alakul, illetve ipari felhasználásra alkalmas vizet is kinyernek belőle egy szűrőberendezés segítségével. Szintén a nedves hulladékból nyerik azt a komposztszerű, de tápanyagban szegény, így mezőgazdaságban nem hasznosítható anyagot, amellyel a rétegeket fedik le a cellában.
Ez az arány évről évre csökkent, mivel egyre több lehetőséget „fedeztek fel”, hogy a hulladék különböző komponenseit hogyan hasznosíthatnák. Szilágyi Róbert kiemelte, hogy az egyik legfontosabb lépés a komposztállomás beindítása volt.
Elindult az Egy, két, há'! szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő lakosság-tájékoztató kampány, amely keretében iskolai beszélgetéseket és az újrahasznosítási infrastruktúra bővítését is tervezik – közölte Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
A tanács alelnöke hozzátette, azontúl, hogy ez az arány a környezetvédelem, -tudatosság szempontjából fontos, anyagi vonzata is van, hiszen minden egyes tonna hulladék után, amit a gödörben helyeznek el, 80 lejes illetéket kell fizetni az államnak – ez országos szinten érvényes, sőt uniós előírás,
Mivel Szilágy megyében kevesebb szemét kerül a gödörbe, kevesebbet fizet az önkormányzat, illetve a lakosság is, hiszen az illeték „visszaköszön” a szemétszedés díjában. „Szilágy megye szerencsés, hiszen vannak olyan megyék, ahol 90 százalék kerül a gödörbe. Vagy ott van Máramaros és Kolozs megye esete, ahol a rendszer még nincs kiépítve, befejezve” – fejtette ki Szilágyi Róbert.
ám a kéréseknek nem tudtak eleget tenni, ugyanis a pályázat, amelyet megnyertek, kötelezi őket, hogy öt évig csak „saját” szemét kerüljön a cellákba. Egyébként az öt év 2019-től számít, ugyanis bár az üzemet 2016-ban indították be, az Európai Uniótól csak 2019 februárjában kapták meg a működőképes hulladékgazdálkodási rendszer minősítést.
Például Máramarosban a megyének még ideiglenes szemétlerakót sem sikerült kialakítania, így a hulladékot más megyék többnyire magánkézben lévő lerakóiba szállítják nagy összegeket fizetve, amit az állampolgárok is megéreznek. És az ő helyzetük nem egyedülálló az országban. A központot több romániai megye – például Szeben – vezetői is felkeresték, hogy lássák, követhessék a jó példát.
Az Európai Unió (EU) országaiban az egy főre eső településihulladék-termelés 505 kilogrammot tett ki 2020-ban; Románia volt a legkevesebb települési hulladékot termelő ország, 287 kg-os egy főre eső hulladéktermeléssel.
Szilágyi Róbert szerint szeretnék bővíteni a rendszert, a központot, intenzíven foglalkoznak az üggyel, amit az is jól szemléltet, hogy tudomása szerint jelenleg Szilágy megye az egyetlen az országban, melynek elkészítették a hivatalos hulladékgazdálkodási tervét az elkövetkező hét évre, ami a további pályázáshoz is szükséges. A tervezett beruházásokhoz már elkészültek az előtanulmányok.
A 2016-ban megnyitott első cellának, azaz szemétgödörnek az akkori tervek szerint hét év alatt kellett volna megtelnie, ám hat év után még csak negyven százalékig telített. A jövőben egy második cellát is megépítenek. Egyébként a hulladékfeldolgozó központ jelenleg több mint negyven embernek biztosít munkát, többen a létesítménynek helyet adó Debren községben laknak.
Közben a lakosság nem fektet túl nagy hangsúlyt a szelektív hulladékgyűjtésre – ezt a rendszerbe bekerült mennyiségek is bizonyítják, de Szilágyi Róbert reméli, hogy ez a jövőben változhat, hiszen a mai fiatalokat, iskolásokat már erre nevelik. A szelektív hulladékgyűjtés kapcsán kampányokat is tartanak minden évben: ez a megbízott cégek feladata, az önkormányzattal kötött szerződés kötelezi őket erre.
– mondta az alelnök a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos passzivitásról. Megtudtuk, a hulladékgazdálkodásnak van egy kellemetlen aspektusa is:
„Sajnos nincs egy olyan határozat, miszerint azokban a megyékben, ahol egységes hulladékgazdálkodási rendszer működik, ott ezek a cégek ne gyűjthessék össze például a PET-eket. Szilágy megyében 10–12 ilyen cég tevékenykedik: begyűjtik és értékesítik. Hozzánk nagyon kevés olyan szemét kerül be, amit ilyen értelemben értékesíteni lehet” – panaszolta a szilágysági elöljáró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!