2011. április 19., 07:202011. április 19., 07:20
A dokumentum értelmében a Boc-kabinet azt tervezi, hogy 2012 végére 3 százalékra, 2013-ra 2,4 százalékra, míg 2014-re 1,9 százalékra szorítja vissza a büdzsé deficitjét. Ehhez pedig igen szigorú költekezési politikát terveznek, amelynek keretében további megszorítások várhatók. A már felsoroltakon kívül a stratégia értelmében a kormány a jövőben sem fizetné ki a közszférában dolgozók túlóráját sem, akárcsak most, ezért mindössze többlet szabadidő járna. Folytatódnának ugyanakkor a tömeges elbocsátások, a kormány 1,24 millióra tervezi csökkenteni a közalkalmazottak számát – mint ismeretes, a tavalyi év végén Emil Boc miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy 1,27 millióra csökkent a közszférában dolgozók száma. „2012-ben a bérekkel járó költségeknek nem szabad meghaladniuk a 42,5 milliárd lejt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 7,1 százalékának felel meg.
Ennek biztosítása érdekében a továbbiakban sem lesz 13. fizetés, nem lesznek üdülési csekkek, csökkentjük a közalkalmazottak számát, miközben csak minden hét távozó alkalmazott után alkalmazunk egy újat. Befagyasztjuk a nyugdíjpont értékét” – áll a Mediafax által megszerzett kormánystratégiában. A bérekkel járó költségeket pedig a jövőben még tovább akarja csökkenteni a Boc-kabinet: a 2013-ra vonatkozó tervekben már csak a GDP 6,7 százalékának megfelelő összeg szerepel, míg 2014-re 6,4 százalék. A kormány tervei szerint fokozatosan elkezdik a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény fokozatos hatálybaléptetését, azonban a jövő évben az 1-es hierarchiai szintnek megfelelő referenciaérték 600 lej marad, és a különböző fizetési osztályoknak megfelelő szorzókat sem fogják még alkalmazni, ahogy ez idén is történik. A jövő évi bérekkel járó költségek kiszámításakor egyébként két fizetésemelést is kilátásba helyeztek, hogy 2012 folyamán valamennyi közalkalmazott visszakapja a 2010 júniusában kieszközölt 25 százalékos bércsökkentésnek megfelelő összeget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!