
Fotó: A szerző felvétele
2011. január 07., 10:212011. január 07., 10:21
A szűrő próbaüzemeltetése négy hónapig tart majd. Ezután az eddiginél is jelentősebben javulni fog a város levegőjének minősége – nyilatkozták a cég képviselői egy nyilvános vitafórumon. A Máramaros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjének egyelőre fenntartásai vannak az új szűrőberendezés hatékonyságát illetően.
„Lengyelországba exportálunk, onnan is hozzuk a nyersanyagot, az ólomércet” – tudtuk meg Szilágyi Zoltán igazgatóhelyettestől. A gyárterületen való rövid látogatásunk alkalmával a 20 évvel ezelőtti állapotokat ecsetelte Szilágyi, amikor a maival ellentétben például az ólomérc égetésénél nem lehetett maszk nélkül bent lenni, annyira csípős volt a gáz. Azt is megtudtuk, hogy akkoriban a gyár területén araszos volt a por. Most korszerű berendezés szűri meg azt, az esetleg még leszálló szemcséket pedig naponta többször felporszívózzák. Egyes gyárrészlegeken most még érezni lehet a kén-dioxid gázt – mutatott rá az igazgatóhelyettes, ám a szűrőberendezés végleges üzembe helyezésével a szag teljesen eltűnik majd. „Az üzem egyébként 90 százalékban automatizált. Állandóan monitorozzuk a kén-dioxid-, por-, illetve ólomkibocsátást. A kén-dioxidnál például átlag 1250 mg/köbméter a megengedett határérték. Ezeket az értékeket továbbítjuk a megyei környezetvédelmi ügynökségnek” – nyilatkozta a Romplumb mérnöke. Ottjártunkkor éppen 643 mg/köbméter volt a kén-dioxid kibocsátása. Az új szűrőberendezés végleges üzembe helyezésével ez 300-ra csökken majd. Az üzem területét rondító régi szűrőket már nem használják, ám lebontásukra vagy éppen felrobbantásukra még nincs anyagi fedezete a cégnek. A kén-dioxidot megszűrő berendezés 2 millió euróba került. Ennek környezetvédelmi elfogadására vár most a vállalat. „Hideg és meleg környezetben egyaránt végzünk technológiai próbákat. Reméljük, hogy négy hónap után teljesen működőképes lesz a szűrő, megfelelő időjárási viszonyok esetén akár hamarabb is. Ezzel a beruházással garantáltan nem károsodik majd tovább Nagybánya környezete” – biztosított a nyilvános vitafórumon Vasile Uţă, a Romplumb vállalat igazgatója. Rámutatott még arra is, hogy a veszélyes és nem veszélyes hulladékokat egyaránt szinte 100 százalékban újrahasznosítják a gyártás folyamán. Másokat ideiglenesen tárolnak. A hátramaradt salakot például kitűnően föl lehet használni az útépítésben. A világ fejlett országaiban már hagyománya van, hogy a salakot belekeverik az aszfaltba. Mi megpróbáljuk ezt a technológiát Romániában is megismertetni – magyarázta a vezérigazgató.
A fórumon megjelent több tucatnyi ember véleménye eltérő volt. Volt, aki régi munkásaként támogatni jött a Romplumbot, hogy az megkaphassa az új környezetvédelmi engedélyt, és hogy megmaradjanak a munkahelyek. Volt olyan is, aki szomorúbb emlékeket idézett föl. „1988-ban, amikor Felsővisóról Nagybányára kerültem kilencedik osztályba, fociztunk a tornaórán, többször megállítottuk a meccset, mert a sárga por okozta köd pár méteresre csökkentette a látótávolságot. Aztán a fogaim már az első évharmad után rohamosan elkezdtek szuvasodni” – emlékezik vissza egy, a közmeghallgatáson megjelent nagybányai lakos. Mások arra voltak kíváncsiak, hogy a projektet kivitelező cég valóban elismert szakemberekkel dolgozott-e. Egy önkormányzati képviselő azt a kérdést szegezte a vitát moderáló kolozsvári környezetvédelmi ügynökség igazgatójának, hogy az engedély kibocsátásánál figyelembe veszik-e a tavaly július 25-én megtartott, egyébként meghiúsult referendum eredményét, ahol a szavazók 95 százaléka az ólomgyártás betiltása mellett foglalt állást, amely a Romplumb bezárását vonná maga után. A népszavazáson egyébként alig több mint 10 százalékos volt a részvételi arány, így azt érvénytelennek minősítették. Az ügynökség igazgatója szerint csak azt veszik majd figyelembe, hogy a szűrőberendezés valóban megfelel minden európai szabványnak. A Máramaros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője egyelőre kételkedik a kén-dioxid-szűrő teljes hatékonyságában. „Vannak bizonyos megengedett határértékek a levegőben. Az a fontos, hogy amikor a mérgező gáz, az ólom eléri a föld szintjét vagy a belélegzett levegőt, maradjon meg a megengedett határértéken belül, például ne lépjen túl az éves 0,5 mg/köbméter átlagot. Ha túllépi, az komoly gondot jelent” – fogalmazott Viorel Iancu, a Máramaros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója. A projektfelelős biztosította a jelenlévőket, hogy a szűrőberendezés hatékonyan megszűri majd mind a kén-dioxid, mind az ólom kibocsátását. Ha mégsem így történne, s nem kapnák meg a szükséges engedélyt, 660 személy kerülne utcára.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.