Megtisztulhat a levegő Nagybányán

A szűrő próbaüzemeltetése négy hónapig tart majd. Ezután az eddiginél is jelentősebben javulni fog a város levegőjének minősége – nyilatkozták a cég képviselői egy nyilvános vitafórumon. A Máramaros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjének egyelőre fenntartásai vannak az új szűrőberendezés hatékonyságát illetően.

„Lengyelországba exportálunk, onnan is hozzuk a nyersanyagot, az ólomércet” – tudtuk meg Szilágyi Zoltán igazgatóhelyettestől. A gyárterületen való rövid látogatásunk alkalmával a 20 évvel ezelőtti állapotokat ecsetelte Szilágyi, amikor a maival ellentétben például az ólomérc égetésénél nem lehetett maszk nélkül bent lenni, annyira csípős volt a gáz. Azt is megtudtuk, hogy akkoriban a gyár területén araszos volt a por. Most korszerű berendezés szűri meg azt, az esetleg még leszálló szemcséket pedig naponta többször felporszívózzák. Egyes gyárrészlegeken most még érezni lehet a kén-dioxid gázt – mutatott rá az igazgatóhelyettes, ám a szűrőberendezés végleges üzembe helyezésével a szag teljesen eltűnik majd. „Az üzem egyébként 90 százalékban automatizált. Állandóan monitorozzuk a kén-dioxid-, por-, illetve ólomkibocsátást. A kén-dioxidnál például átlag 1250 mg/köbméter a megengedett határérték. Ezeket az értékeket továbbítjuk a megyei környezetvédelmi ügynökségnek” – nyilatkozta a Romplumb mérnöke. Ottjártunkkor éppen 643 mg/köbméter volt a kén-dioxid kibocsátása. Az új szűrőberendezés végleges üzembe helyezésével ez 300-ra csökken majd. Az üzem területét rondító régi szűrőket már nem használják, ám lebontásukra vagy éppen felrobbantásukra még nincs anyagi fedezete a cégnek. A kén-dioxidot megszűrő berendezés 2 millió euróba került. Ennek környezetvédelmi elfogadására vár most a vállalat. „Hideg és meleg környezetben egyaránt végzünk technológiai próbákat. Reméljük, hogy négy hónap után teljesen működőképes lesz a szűrő, megfelelő időjárási viszonyok esetén akár hamarabb is. Ezzel a beruházással garantáltan nem károsodik majd tovább Nagybánya környezete” – biztosított a nyilvános vitafórumon Vasile Uţă, a Romplumb vállalat igazgatója. Rámutatott még arra is, hogy a veszélyes és nem veszélyes hulladékokat egyaránt szinte 100 százalékban újrahasznosítják a gyártás folyamán. Másokat ideiglenesen tárolnak. A hátramaradt salakot például kitűnően föl lehet használni az útépítésben. A világ fejlett országaiban már hagyománya van, hogy a salakot belekeverik az aszfaltba. Mi megpróbáljuk ezt a technológiát Romániában is megismertetni – magyarázta a vezérigazgató.

A fórumon megjelent több tucatnyi ember véleménye eltérő volt. Volt, aki régi munkásaként támogatni jött a Romplumbot, hogy az megkaphassa az új környezetvédelmi engedélyt, és hogy megmaradjanak a munkahelyek. Volt olyan is, aki szomorúbb emlékeket idézett föl. „1988-ban, amikor Felsővisóról Nagybányára kerültem kilencedik osztályba, fociztunk a tornaórán, többször megállítottuk a meccset, mert a sárga por okozta köd pár méteresre csökkentette a látótávolságot. Aztán a fogaim már az első évharmad után rohamosan elkezdtek szuvasodni” – emlékezik vissza egy, a közmeghallgatáson megjelent nagybányai lakos. Mások arra voltak kíváncsiak, hogy a projektet kivitelező cég valóban elismert szakemberekkel dolgozott-e. Egy önkormányzati képviselő azt a kérdést szegezte a vitát moderáló kolozsvári környezetvédelmi ügynökség igazgatójának, hogy az engedély kibocsátásánál figyelembe veszik-e a tavaly július 25-én megtartott, egyébként meghiúsult referendum eredményét, ahol a szavazók 95 százaléka az ólomgyártás betiltása mellett foglalt állást, amely a Romplumb bezárását vonná maga után. A népszavazáson egyébként alig több mint 10 százalékos volt a részvételi arány, így azt érvénytelennek minősítették. Az ügynökség igazgatója szerint csak azt veszik majd figyelembe, hogy a szűrőberendezés valóban megfelel minden európai szabványnak. A Máramaros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője egyelőre kételkedik a kén-dioxid-szűrő teljes hatékonyságában. „Vannak bizonyos megengedett határértékek a levegőben. Az a fontos, hogy amikor a mérgező gáz, az ólom eléri a föld szintjét vagy a belélegzett levegőt, maradjon meg a megengedett határértéken belül, például ne lépjen túl az éves 0,5 mg/köbméter átlagot. Ha túllépi, az komoly gondot jelent” – fogalmazott Viorel Iancu, a Máramaros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója. A projektfelelős biztosította a jelenlévőket, hogy a szűrőberendezés hatékonyan megszűri majd mind a kén-dioxid, mind az ólom kibocsátását. Ha mégsem így történne, s nem kapnák meg a szükséges engedélyt, 660 személy kerülne utcára.